Könyvbemutató a Kolozsvári Magyar Napokon

A Bolyai Társaság – Egyetemi Műhely Kiadó 2015-ben megjelent kiadványait prezentálja a Kolozsvári Magyar Napok keretén belül.
Legfrissebb kiadványaink közül bemutatjuk többek közt:
– Veress Károly (szerk.): Ritmus és ismétlés
– Orbán Gyöngyi – Borbély András – Serestély Zalán (szerk.): Az idő paradoxonai
– Fazakas Emese: A magyar igekötőrendszer változása a 15. századtól napjainkig hét térviszony szemantikai struktúrájának alapján
– Szilágyi Anna-Rózsika: Kora újkori hagiográfia: retorika és szenttörténetek
– Farmati Anna: Szeráfi kalandok
– Kónya Franciska: Tarnóczy István és a kora újkori meditációs irodalom
– Gábor Csilla: Laus et polemia. Magasztalás és vetekedés közép- és kora újkori szövegtípusokban
– Keszeg Vilmos, Kerti József (szerk.): Szövegek, folyamatok, események

Helyszín: Babeş-Bolyai Tudományegyetem Főépülete (Farkas/M. Kogălniceanu u. 1. sz.), Blaga terem

Időpont: 2016. augusztus 19. (péntek), 17 óra
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Emlékezet és felejtés. Interdiszciplináris párbeszéd V., 2016. október 21–22.

Emlékezet és felejtés

Interdiszciplináris párbeszéd V., 2016. október 21–22.

 

„Várakozik, figyel és emlékezik a lélek. És amit vár, azon át, amire figyel, abba enyészik, amire emlékezik.” (Augustinus: Vallomások).

„Minden cselekvéshez felejtés is tartozik, ahogyan a szerves élethez nem csupán fény, hanem sötétség is.” (Nietzsche: A történelem hasznáról és káráról).

„A számítógép nyomorúságos dolog, mert nem tud felejteni, és ezért nem teremtő jellegű.” (Gadamer: A filozófia kezdete).

„Nincs emlékezettel rendelkező lét, amely ne lenne egyben jövőre irányuló lét is.” (Ricoeur: Emlékezet ‒ felejtés ‒ történelem).

 

Az emlék, emlékezet, emlékezés egyazon tőről fakadó, de igencsak szerteágazó jelentésdimenziókat hordozó fogalmak. Bármilyen irányból is közelítünk hozzájuk, megkerülhetetlenné válnak az ilyenszerű kérdések: Mi az emlékezés és felejtés? Specifikusan emberi képességek? Az idővel, a hagyománnyal, a transzcendenciával (az istenivel és a túlvilágival) való emberi kapcsolatteremtés képességei? Avagy az állatiban is meglévő adottságokként túlmutatnak az emberi határain? A hosszú távú emlékezés, a sejt-emlékezet kérdései, az intelligens, emlékező anyagok feltárásának és előállításának a technológiái ma már kétségtelenül túlvezetnek a hagyományos pszichológiai tárgyalásmódok keretein az emlékezet és a felejtés biológiai, genetikai, kémiai alapjainak a kutatása felé. Az információ szűrési és szelekciós technikáinak, az értelem által vezérelt információhárítás kompetenciáinak a vizsgálata során az agykutatás az emlékek „helyével” kapcsolatos kérdésekre is válaszokat keres. Az emlékezés „mindenkor-enyémvalóságában” az emlékezet személyessége, az emlékek „mindenkor-miénkvalóságában” a kollektív, kulturális (Jan Assmann) és történelmi (Paul Ricoeur) emlékezet lehetőségfeltételei fejeződnek ki. Az „emlékmunkával” (Sigmund Freud), a memóriazavarokkal, az emlékezet különféle traumáival kapcsolatos pszichoanalitikus kutatások az emlékezet vizsgálatát a tudatalatti és a tudattalan egyéni és kollektív szféráira is átviszik. Az univerzális tapasztalat, hogy nemcsak a lelki-szellemi folyamatok és az akarati cselekvések hatásösszefüggései, hanem a természeti jelenségekben megfigyelhető fizikai erőkifejtések és kölcsönhatások is nyomot hagynak maguk után, az emléknyom fogalomkörét a fizikai világra is messzemenően kiterjeszti. Mindezek alapján kétségtelen, hogy pszichogenetikai, mélylélektani, történelmi és természettudományi szempontok fonódnak össze az emlékezet és felejtés komplex kutatási folyamataiban.

Egy felszínes szakirodalmi áttekintés során könnyen támad az a benyomás, hogy viszonylag sokat foglalkoznak az emlékezettel, de jóval kevesebbet a felejtéssel. Valójában az emlékezet és a felejtés az európai kulturális hagyományban egymással kölcsönhatásban álló viszonyfogalmakként vannak jelen. Korszakonként változó módon telítődnek pozitív vagy negatív tartalommal. Szemantikai és kulturális ambivalenciájukra utal, hogy Platón az előző élet, a túlvilági lét (el)felejtését a megújuló emberi élet alapjának tekinti, a megismerést viszont „visszaemlékezésnek” (anamnészisz), az igazságot pedig a felejtés megszűnésének (alétheia) véli; szerinte az írás egyfelől „az emlékezet és a tudomány varázseszköze”, másfelől viszont azzal a veszéllyel jár, hogy „feledést fog oltani” a felhasználói lelkébe. Múlt‒jelen‒jövő viszonylatában Ágoston, később Husserl a meg(vissza)tartó (retentio) és előre-tartó (protentio) emlékezetet állítja előtérbe, Nietzsche szerint viszont csakis a felejtés szabadíthat meg a történelem és a hagyomány nyomasztó terhétől. Az emlékezet/felejtés/történelem viszonylatában pedig az „emlékezés deficitje” és a „felejtés túlsúlya” az elbeszélés (narratíva) mint közvetítő (Ricoeur) révén kerülhet újból egyensúlyba.

Interdiszciplináris megközelítésben kézenfekvő ‒ az említettek mellett ‒ olyan kérdések vizsgálata is, mint:

Hogyan kapcsolódnak össze a filozófiai hagyomány közvetítette felismerések és a kortárs empirikus kutatások az emlékezet és a felejtés témakörében? Az emlékezet és felejtés szembeállítása a meghatározó, vagy pedig az együttállásuk (felejtve emlékezés ‒ emlékezve felejtés), a kölcsönhatásuk?

Miért emlékszünk inkább arra, ami fájdalmasan érintett bennünket, mint a kellemes élményekre? Hogyan társul az emlékezet és az ébrenlét? Miért nem emlékszünk az álmainkra?

Milyen szerepe van a felejtésnek fogalmak mentális megalkotásában, a gondolkodás, az értelmes beszéd, a kommunikáció folyamatában? A felejtésnek vannak-e technikái, úgy, mint az emlékezésnek? Lehetséges-e kollektív felejtés?

Hogyan változnak az emlékezet struktúrái, folyamatai, mechanizmusai az archaikus társadalmakban és kultúrákban, illetve a modern társadalmakban és kultúrákban? a szóbeliség, illetve az írásbeliség körülményei között? Milyen szerepet töltenek be a mai életünkben és világunkban az emléktárgyak, illetve az emlékezet (és a felejtés) helyszínei és tárhelyei (emlékhelyek, temetők, könyvtárak, múzeumok, levéltárak, gyűjtemények, digitális adattárak)?

Hogyan befolyásolják az emlékezet és a felejtés viszonyát az életünkben és a kultúránkban az új média, az új kommunikációs technológiák, a multimedialitás és interaktivitás jelenségeinek a térhódításai?

Hogyan függ össze az emlékezet és a felejtés az emberi lét végességével és időbeliségével? Miként hatnak a különféle emlékezetpolitikák, az emlékeztetés és a felejtetés manipulatív technikái az életünkben? Milyen morális és etikai kérdéseket támasztanak manapság az emlékezethez és a felejtéshez való viszonyulásaink?

E kérdésekkel kapcsolatos válaszkeresések újabb lehetőséget kínálhatnak az interdiszciplináris párbeszéd folytatására a különféle egyetemi szakok és tudományos paradigmák képviselői között.

A Bolyai Társaság a BBTE-el együttműködve ebben az évben is alkalmat teremt a párbeszédre egy újabb nemzetközi interdiszciplináris konferencia megszervezésével, Emlékezet és felejtés címmel, október 21-22-én. A szervezőbizottság a konferencia interdiszciplináris jellegéből adódóan arra kéri az előadókat, a felkészülés során legyenek tekintettel arra, hogy az előadások nem szakmabeliek számára is érthetőek és követhetőek legyenek.

Részvételi szándékát és előadásának munkacímét, kérjük, közölje július 15-ig, a legfeljebb 500–600 betűs kivonatát pedig küldje el szeptember 15-ig a [email protected] email-címre!

A konferencia szervezőbizottsága fenntartja a jogot, hogy csak azokat az előadás-javaslatokat illessze a konferencia programjába, amelyek a beérkező kivonatok alapján a jelzett témakörhöz tartozónak bizonyulnak.

A konferencián elhangzott előadásokat önálló kötetben megjelentetjük. A részletes program összeállítása után a formai követelményeket megküldjük a résztvevőknek. A publikálásra előkészített szövegváltozatokat 2016. december 15-ig ugyancsak a fenti e-mail címre kérjük beküldeni.

A részletes programot további körleveleinkben ismertetjük.

A közelgő együttműködés reményében sikeres munkálkodást kívánunk!

 

Kolozsvár, 2016. június 1.

A konferencia szervezőbizottsága:

Dr. Gábor Csilla, a Bolyai Társaság elnöke

Dr. Soós Anna, a BBTE rektorhelyettese

Dr. Péter István

Dr. Borbély Sándor

Dr. Berszán Lídia

Dr. Rüsz-Fogarasi Enikő

Dr. Veress Károly

Bilibók Renáta

Virtuális Bolyai Egyetem – Soós Anna: Fraktálok [majdnem] képletek nélkül

Az áprilisi Virtuális Bolyai Egyetem meghívottja, Dr. Soós Anna matematikus, a BBTE Magyar Tagozatvezető rektorhelyettese, Fraktálok [majdnem] képletek nélkül címmel tart előadást.

Időpont: 2016. április 19. (kedd), 18 óra

Helyszín: Babeş-Bolyai Tudományegyetem Főépülete (Farkas/M. Kogălniceanu u. 1. sz.), Tiberiu Popoviciu (V/1. sz.) terem

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

VTB

 

Támogassa a Bolyai Társaságot adója 2 százalékával!

Tisztelt Kollégák!

Magánszemélyek 2016. május 25-ig rendelkezhetnek a jövedelemadójuk 2%-áról. Lehetőségük van ezt az összeget olyan szervezet felé irányítani, amelynek céljaival egyetértenek, amelynek tevékenységét hasznosnak látják és értékelik.

A Bolyai Társaság 1990 óta működik a Babeș-Bolyai Tudományegyetem háttérintézményeként Kolozsváron. A Társaság központi feladata, hogy az egyetem aktivitását mintegy kiegészítve olyan tevékenységeket szervezzen, amelyek tartalmilag a tudományos tevékenység profiljához igazodnak, emellett olyan felületeket fed le, amelyeken hiányosságok mutatkoznak, illetve ahol az intézményes keretek nem biztosítanak megfelelő lehetőséget. A Társaság a romániai magyar nyelvű egyetemi szintű oktatás minőségének javításához kíván – lehetőségeihez mérten – hozzájárulni: pályázatokat bonyolít, a különféle egyetemi karokon és tanszékeken folytatott kutatási programokat, szakmai gyakorlatokat fogad be, konferenciák és vendégtanár-programok szervezését segíti, kiadója révén publikációs lehetőségeket biztosít a kutatói és oktatói közösség számára.

Kiemelt tevékenységeink

  • 2011-ben partnerszervezőként tevékeny részt vállaltunk a Kolozsvárott megrendezett Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előkészítésében, lebonyolításában. Az Egyetemi Műhely Kiadó vállalta az ott elhangzott nyelv- és irodalomtudományi előadások konferenciakötetekben való megjelentetését. Az anyagot a szerkesztők (szekciószervezők) közreműködésével hét kötetbe rendeztük, egységes sorozattá alakítva azt. A köteteknek a róluk készült recenziók alapján jó a hazai és nemzetközi visszhangja, négy közülük már a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) oldalán is elérhető.
  • május 4–5-én hagyományteremtő szándékkal szerveztük meg a Paradigma(váltás) és kommunikáció című interdiszciplináris konferenciát, amellyel a magyar oktatók és kutatók között megvalósuló tudományos párbeszédre és kapcsolatépítésre kívántunk fórumot és keretet biztosítani. Az Interdiszciplináris párbeszéd konferenciasorozat második kiadása 2013. október 18–19-én Játék és tudomány, a harmadik Ritmus és ismétlés, legutóbb Egyediség és véletlen címmel került megszervezésre 2014. november 7–8-án. Eddig az első három tanácskozás anyaga jelent meg könyv formájában, a negyediké a szerkesztés és pályáztatás fázisában van. A konferenciasorozat 2016-ban is folytatódni fog.
  • 2013 márciusától a Babeş-Bolyai Tudományegyetemmel együttműködve újraindítottuk a Bolyai Társaság korábban több évadot megélt rendezvénysorozatát, a Virtuális Bolyai Egyetem Kezdetben átlagosan kéthavonta, utóbb havonta–hathetente sikerült megszerveznünk az előadásokat, amelyek megtartására neves hazai és külföldi szakembereket kértünk fel minél több tudományterületről. Örvendetes, hogy e rendezvények mindannyiszor sok érdeklődőt vonzottak, és nem csupán az előadók saját szakterületéről: más tudományterületek művelői is meghallgatták az előadásokat, szép számban jelentek meg és kapcsolódtak be a beszélgetésekbe egyetemi hallgatók, sőt az érdeklődő tágabb közönség is.
  • Vendégtanárok költségeinek térítése című programunk lehetőséget teremt magyarországi szakemberek, egyetemi oktatók meghívására előadássorozatok, work-shopok, mesterkurzusok tartására. A program eddigi éveiben évente 40–50 vendégtanár költségeit fedeztük pályázati keretből, akik a BBTE mintegy 10 magyar tannyelvű intézetébe látogattak el előadást tartani. A program hozzájárul a tudományos munka produktivitásának javításához, a magyar-magyar szakmai kapcsolatok kiépítéséhez és a hiánytárgyak minőségi lefedéséhez.

A Bolyai Társaság saját kiadója, az Egyetemi Műhely Kiadó egyetemi jegyzeteket és tankönyveket, konferencia- és tanulmányköteteket, doktori disszertációkat jelentet meg. 2011 óta az EMK mintegy 100 saját kiadvány gondozását végezte el, emellett részt vett további 5 kiadvány kiadásában. 2015-ben sikerült két angol nyelvű kiadványt is tető alá hozni, s ezzel a hazai műhelyekben keletkezett tudományos eredményeket nemzetközi szinten is hozzáférhetővé tenni. A kiadó jónéhány kiadványából ma már nem áll rendelkezésre szabad példány, néhány cím „vendégként” jelenik meg a Magyar Elektronikus Könyvtár illetve a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének elektronikus honlapján. A több éves munka eredményeként 2011-ben a román felsőoktatási tudományos tanács (Consiliul Naţional al Cercetării Ştiinţifice din Învăţământul Superior) akkreditálta a kiadót, ami által ez hatékonyan hozzájárulhat az itt publikáló szerzők tudományos előmeneteléhez.

A Bolyai Társaság akkor tudja vállallásait teljesíteni, ha mindehhez rendelkezik megfelelő anyagi lehetőségekkel. Az anyagi hátteret igyekszünk pályázatokból és a befizetett szimbolikus összegű tagdíjakból biztosítani, ezek az összegek azonban nem tudnak minden szükségletet fedezni. Aki jövedelemadója 2%-át a Bolyai Társaságnak ajánlja fel, ezt az összeget voltaképpen saját szakmai céljainak finanszírozására fordítja.

Amennyiben úgy dönt, hogy a Társaságot kívánja támogatni, kérjük, töltse ki a Bolyai Társaság adatait már tartalmazó űrlapot saját adataival, és mellékelje az adóbevallásához.  A 230-as űrlap letölthető innen.

Köszönettel,
Dr. Gábor Csilla egyetemi tanár,
a Bolyai Társaság elnöke

Kolozsvárott, 2016. 03. 11.

Kollazs

 

Hazatérés. Feszty Árpád Emlékév 2016

Hagyományokhoz hűen, 2016. január 23-án  idén már 19. alkalommal került megrendezésre a Felvidéki Magyar Bál Libádon. A bál fővédnöke dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, aki személyes jelenlétével is erősítette a helyi diaszpórában élő magyar közösséget összefogó rendezvényt, szoros kapcsolatot ápolva a határon túli nemzettársainkkal.

A bál díszvendégeiként köszönthettük a Feszty családtagokat, akik  a Feszty – körkép Alapítvány meghívását elfogadva képviselték híres elődjük, Feszty Árpád szellemi hagyatékát. A festőművész születésének 160. évfordulója és a körkép megalkotásának 120. évfordulója alkalmából, az idei évet a Feszty –  Körkép Alapítvány Feszty Emlékévnek hirdette meg, melynek nyilvános bejelentésére – Feszty Árpád személyéhez közel álló méltó helyen – a Felvidéki Magyar Bálon került sor.

A bálon beszédet mondott a Feszty – körkép Alapítvány elnöke, Ökrös Mariann, aki az emlékév programtervezetéről tájékoztatta a közönséget.

Ezen együttműködés keretén belül Hazatérés címmel pályázati felhívást, valamint történelmi –és ismeretterjesztős vetélkedőt állítottak össze diákok részére a Kárpát-medence területén. A pályázati kiírás a www.fesztykorkep.hu weboldal Feszty Emlékév „fülecske” alatt olvasható.

A Történelmi Magyarország területén élő 10 és 18 életév közötti magyarajkú gyermekek részére összeállított vetélkedősorozat azzal az üzenettel indul útjára, hogy bármely tájegységről érkezzünk is, ahol magyar szó, magyar lelkület lengi át szívünket mindenhol otthon vagyunk, egyek vagyunk. Sorsunk közös, s ennek megfelelően egységes akarattal tudunk a jövőbe nézve olyan célokat megvalósítani, mint ezer éve Árpád vezér a magyarok bejövetelével, vagy Feszty Árpád, aki a kor jelentős szellemi alakjait és patrónusait mozgósítva határidőre elkészítette a körképet, melynek felállításában az egész nemzet egységes szívdobbanása lüktetett. Ezen példamutató tetteket követve hangsúlyossá kívánjuk tenni a határon túli szerepvállalást az összefogás jegyében azzal, hogy az emlékév vetélkedőjének első állomása Kolozsvár lesz. A március idusán (március 12-13.) sor kerülő kétnapos előadássorozat és ismeretterjesztő vetélkedő helyszínét a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem fogadja be, mely előre sejteti a szellemi minőséget és a tartalmi értékközvetítés jelentőségét.  A tudáspróbán hét csapat méri össze tehetségét, amelyre egy – egy csapatot Ógyalla és Eger városa, ötöt pedig a rendezvényt befogadó, Kolozsvár városa állít ki. Ezt követően az év során ellátogatunk a délvidéki Magyarkanizsára, a kárpátaljai Munkács városába, érintőlegesen kitekintünk a horvátországi Lovranba, Feszty Árpád életének utolsó helyszínére és végül, az emlékévet egy szakmai konferenciával zárjuk, melynek helyszínét, a festőművész személyéhez köthető kellően méltó hely, a Felvidéken lévő Duna – Menti Múzeum fogadja be.  A konferencia képzőművészeti, művelődéstörténeti és nem utolsósorban történészi szemszögből is szakmailag magas igényességgel kerül megrendezésre, ahol a felkért neves előadók az érintett szakterületek kiemelt képviselőiként szólalnak fel, pozícionálva ezzel az Emlékév kellő méltóságát, mely az év kiemelkedő hazai kultúrpolitikai eseményének ígérkezik.

Ezzel megvalósítjuk a különböző tájegységek magyarlakta területeinek szellemi, lelki és fizikai összekapcsolását, kohézióját, mely egységesen megnyilvánul eredetünk, anyanyelvünk, szimbólumrendszerünk, hagyományaink és kultúrkörünk azonosságában.

A Feszty-körkép Alapítvány oklevelet adott át Feszty Zsuzsanna részére, megköszönve a család áldásos tevékenységét, és 100 ezer forintot ajánlott fel Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körkép megtekintésére, olyan ógyallai gyerekek számára, akiknek nincs más lehetősége, hogy eljussanak Ópusztaszerre, megtekintve szülővárosuk festőművészének egyedülálló alkotását.

Feszty plakat, Kolozsvár 2016. 03. 12-13.

 

VBE – Markó Bálint: Hamis harmónia: csalás és manipulálás a hangyatársadalomban

A második félév első Virtuális Bolyai Egyetemének meghívott előadója Markó Bálint, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének munkatársa.

Helyszín: Babeş-Bolyai Tudományegyetem főépülete (Farkas / Kogălniceanu u. 1.), Victor Marian amfiteátrum (208-as terem)

Időpont: 2016. március 8. (kedd), 18 óra

Hamis harmónia: csalás és manipulálás a hangyatársadalomban

A fejlett társas életmód pozitív hozadéka a paraziták és patogének elleni hatékony védelem. Ugyanakkor a társas rendszerek az egyedek megnövekedett sűrűségének köszönhetően nagy vonzerővel rendelkeznek mindenféle parazita szervezet számára, amelyek ráadásul a gazdaszervezetek közötti gyakori interakciók révén hatékonyan tudnak terjedni és fennmaradni ebben a közegben. A hangyák szociális rendszerét is számos parazita támadja a legegyszerűbbtől a bonyolultig: gombák, lepkehernyók, légylárvák, sőt, más hangyák is. Ez utóbbiak között találunk finoman belopakodó, csak királynő és hím kaszttal rendelkező trónkövetelőket és valóságos irtóhadjáratokat indító rabszolgatartókat. A paraziták és patogének nagy szelekciós nyomására válaszképpen többféle védekezési és megelőzési stratégiát fejlesztettek ki a hangyák: fungicin hatású váladékok, hatékony ön- és kölcsönös tisztogatás, a fertőzött egyedek kizárása, megnövekedett diszkriminációs képesség, sőt, szociális immunizáció. Mindez azonban a parazita stratégiák sokszínűsödését is eredményezte: öngyilkos „tudatmódosítás”, pánikkeltés, álcázó vegyszerek képezik a „másik oldal” fegyvertárát. Pandora szelencéje az euszocialitás megjelenésével tágabbra nyílt, mint ahogy sokáig gondolták.

plakat3-page-001

 

A magyar kultúráért és oktatásért – központi pályázat

Kedves Kollégák!

A Bethlen Gábor Alap kiírta idei, A magyar kultúráért és oktatásért című központi pályázatát. A Bolyai Társaság idén is vállalja a pályázatok összegyűjtését és benyújtását.

Kérjük azokat a kollégákat, akik a pályázásban a Bolyai Társaság közreműködését igénylik, a szabályzat értelmében szíveskedjenek a tagsági díjat kifizetni!

 Pályázatot lehet benyújtani a következő témákban:

  1. I. A magyar közösség céljait szolgáló kulturális, oktatási és kutatási programok támogatása
  • a magyar történelmi és kulturális örökség ápolása, kulturális, ifjúsági és hagyományőrző programok támogatása, különös tekintettel a szórványprogramokra
  • magyar nyelvű köznevelési (oktatási-nevelési) programok támogatása, különös tekintettel az általános iskolák felső tagozatosainak programjaira a tehetséggondozás, a személyiségfejlesztés, az ismeretterjesztés és tudomány, az intézményen kívüli közösségszervezés és pályaválasztás témaköreiben
  • magyar nyelvű szakképzési, felnőttképzési, felsőoktatási programok, tudományos kutatások, konferenciák; tanulmányi versenyek és szaktáborok támogatása

EBBEN A PÁLYÁZATI TÉMÁBAN RENDEZVÉNYENKÉNT MAXIMUM 150.000, INTÉZETENKÉNT (AMENNYIBEN TÖBB RENDEZVÉNNYEL PÁLYÁZNAK) MAXIMUM 300.000 FT KÖLTSÉGVETÉSŰ PÁLYÁZATOKAT FOGADUNK EL! TUDOMÁNYOS KUTATÁSOKRA SZINTÉN 300.000 FT PÁLYÁZHATÓ INTÉZMÉNYENKÉNT![1]

 

  1. A magyar közösség céljait szolgáló írott és elektronikus média, könyvkiadás támogatása
  • magyar nyelvű írott és elektronikus sajtó, könyvkiadás
  • szakmai kiadványok támogatása
  • honlap létrehozása és fejlesztése
  • dokumentum- és kisjátékfilm-készítés

EBBEN A PÁLYÁZATI TÉMÁBAN KÖTETENKÉNT MAXIMUM 150.000 FT PÁLYÁZHATÓ.

AZ EGYETEMI MŰHELY KIADÓ MINIMUM 80%-BAN KÉSZ KÉZIRATOKAT FOGAD EL PÁLYÁZÁSRA, SZERZŐNKÉNT EGYET, AMENNYIBEN A SZERZŐ CSATOLJA A LEKTORI VÉLEMÉNYEZÉST IS, VALAMINT VÁLLALJA EGY SZAKMAI SZERKESZTŐ BEVONÁSÁT!

 

A Bolyai Társaság a megnyert összeg függvényében fogja elosztani a támogatást a programok között!

 

Támogatható kiadások:

  • Az I., és a II. pályázati tárgy esetében a programok lebonyolításának költségei (programokhoz kapcsolódó anyag- és tárgyi eszközbeszerzés, szolgáltatások, a programokhoz kapcsolódó személyi kifizetések és azok járulékai).

Nem támogatható kiadások:

  • egyéb személyi juttatások (napidíj, étkezési- és internetutalvány, prémium, végkielégítés, stb.)
  • ingatlan- és gépjárművásárlás,
  • telekadó, ingatlanadó, gépjárműadó .

 

Figyelem! Egy pályázó által készített azonos tartalmú pályázat – akár csökkentett költségvetési tartalommal is – nem nyújtható be a helyi lebonyolító szervezetek közreműködésével kiírt pályázatra és az Alapkezelő által kiírt központi pályázatra. A programok beküldői felelősséget vállalnak, hogy a program más pályázó által nem kerül be a regionális pályázatra is!

A pályázat kiírója nem teszi kötelezővé az önrész biztosítását, de amennyiben rendelkezik a pályázó a program megvalósításához saját forrással, úgy ezt szükséges megjelölnie.

 

Határidők:

 

Megvalósítási időszak: 2016. január 1. – 2016. december 31.

Benyújtási határidő: 2016. február 5. 14.00 óra (közép-európai idő szerint).

Elszámolási határidő: a támogatottnak a program/projekt megvalósítását követő 30 napon belül, de legkésőbb 2017. január 30-ig szükséges a szakmai és pénzügyi beszámolót benyújtania a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer (NIR) segítségével.

A pályázatokat a Bolyai Társasághoz január 31-ig kell beküldeni, hogy összeálljon a teljes anyag!

 

A pályázatok benyújtásához szükséges:

– a program részletes leírása: mi a címe, miben áll, miért fontos, kiket érint közvetlenül és közvetve, a megvalósítás helyszínei, várható eredmények. A felsorolt pontokat tárgyilagosan kell érinteni, a felsorolt adatok legyenek reálisak, megvalósíthatóak;

– a program ütemterve;

– a program költségvetése: a költségekhez kérünk egy reális indoklást fűzni. Kérjük, a betervezett tételeket ellenőrizzék a dokumentum végén található táblázatban;

– a programfelelős személyes adatai.

A PROGRAMOK KOORDINÁTORAI MINDEN ESETBEN VÁLLALJÁK A FELELŐSSÉGET A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT, LEBONYOLÍTÁSÁÉRT, ELSZÁMOLÁSÁÉRT A BOLYAI TÁRSASÁG FELÉ.

 

Ha kérdésük van, vagy további információra van szükségük, forduljanak bizalommal a Társaság irodavezetőjéhez, Bilibók Renátához!​ ​

Bolyai Társaság

Kolozsvár/Cluj-Napoca, B-dul 21 Decembrie 1989, nr. 116

Tel.: 0264591582​

Mobil: 0755684997​

Kolozsvár, 2016. január.

Dr. Gábor Csilla, a BT elnöke

Bilibók Renáta, irodavezető

[1] FONTOS! A tudományos kutatásokra szánt 300.000 Ft csak úgy kerülhet kiosztásra, ha a kutatócsoport a projekt végén vállalja egy kiadvány szerkesztését a program lefutása alatt. Ez nagyjából 150.000 Ft/kiadvány.

Karácsonyi előadás – Virtuális Bolyai Egyetem: Bánki Éva: Kitalált középkor

A Karácsonyi előadás – Virtuális Bolyai Egyetem meghívottja Bánki Éva.

Helyszín: BBTE Főépülete, Aula Magna terem
Időpont: 2015. december 15. (kedd), 18 óra

nki Éva: Kitalált középkor
Előadásomban a “kitalált középkorokkal”, azaz a középkori irodalom XX-XXI. századi interpretációs lehetőségeivel szeretnék foglalkozni. A középkori világirodalom (leginkább lovagregények, fikciós prózák) kapcsán vizsgálnám a középkori elbeszélések szövegszervező elveit, mágikus és racionális gondolkodás, igazság és fikció, fikció és kinyilatkoztatás viszonyát, a mítoszok szerepét. Mi teszi ezeket (az alkotóik szándéka szerint) arisztokratikus regiszterbe tartozó elbeszéléseket olyan “nyitottá” – továbbírhatóvá és továbbgondolhatóvá, más osztályok számára is nyitottá, a populáris kultúrában (film, zene, számítógépes játékok, irodalom) mindmáig folytathatóvá? Mit is jelent a középkori “varázs” a gótikus irodalomban és az európai romantikában? Hogy jelennek meg a középkori szövegszervező elvek a posztmodernben? (Mágikus realizmus, fantasy-irodalom)

A mű örök vagy a történet? Az internet és a médium-váltások hatása a középkori művek befogadására és “továbbírására”. Fordítás és intertextualitás jelentősége a középkor közvetítésében.

karacsonyi_plakat

Egyediség és véletlen. Interdiszciplináris párbeszéd IV., 2015. november 6–7.

HELYSZÍN: Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Református Tanárképző Kar (Horea u. 7. sz.), 220-as terem

A konferencia programja:

PÉNTEK

9:00–9:10 Megnyitó

Elnök: Borbély Sándor

9:15–10:05 Végh László (MTA Atommagkutató Intézete, Debrecen): A fejlődést vezérlő természettörvény és a véletlenek (kivonat)

10:05–10:15 Vita       

 

10:15–10:30 Szünet

 

Elnök: Gábor Csilla

10:30–10:50 Szabó Eszter (SZTE, Magyar Irodalomtudományi Doktori Iskola): „A tébolydaügy és a toloncügy mellett”: a 19. század végi kolozsvári színház az országgyűlési dokumentumokban (kivonat)

10:50–11:10 Hausmann Cecília (BBTE, Filozófiai Doktori Iskola): A világ minden jövendője, minden bizonytalansága (kivonat)

11:10–11:30 Murádin János Kristóf (Sapientia EMTE): Politikai párt vagy érdekvédelmi szervezet? Az Erdélyi Párt 1940 és 1944 közötti működésének vizsgálati lehetőségei (kivonat)

11:30–11:50 Simon Levente (BBTE, Magyar Matematika és Informatika Intézet): Társadalmi hálózatok fraktálelemzése (kivonat)

11:50–12:05 Vita       

 

12:05–12:20 Szünet

 

Elnök: Berszán Lídia

12:20–12:40 Varga Levente (BBTE, Magyar Fizika Intézet): Minél távolabb utazunk, annál gyorsabban megyünk (kivonat)

12:40–13:00 Berszán István (BBTE, Magyar Irodalomtudományi Intézet): A kiszámíthatatlan idővetületei. Miért nem boldogulunk kísérletek nélkül? (kivonat)

13:00–13:20 Jitianu Liviu (BBTE, Római Katolikus Teológia Kar): Az ember: a véletlen eredménye?

13:20–13:40 Molnár Botond – Ercsey-Ravasz Mária (BBTE, Magyar Fizika Intézet): Amikor a káosz mutatja az utat (kivonat)

13:40–13:55 Vita       

 

13:55–15:30 Ebédszünet

 

Elnök: Jitianu Liviu

15:30–15:50 Gorbai Gabriella (BBTE, Református Tanárképző Intézet): Pozitív személyiségfejlődés és spiritualitás (kivonat)

15:50–16:10 Berszán Lídia (BBTE, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet): Egyediség és véletlen szövedéke a rezilienciában (kivonat)

16:10–16:30 Molnár Bodrogi Enikő (BBTE, Magyar Irodalomtudományi Intézet): Az anyanyelven alkotás esetlegessége? (kivonat)

16:30–16:50 Serestély Zalán (BBTE, Hungarológiai Doktori Iskola): Az egyedi, a véletlen és az antropológus. Egy sajátos narrátorszerep kialakulása Jorge Luis Borges prózáiban. (kivonat)

16:50–17:05 Vita       

 

SZOMBAT

 

Elnök: Veress Károly

9:30–9:50 Veress Károly (BBTE, Magyar Filozófiai Intézet): Egyedül az ember… (kivonat)

9:50–10:10 Püsök Sarolta (BBTE, Református Tanárképző Intézet): Az eleve elrendelés kérdése, avagy a „mennyei puzzle” kirakása (kivonat)

10:10–10:30 Bilibók Renáta (BBTE, Hungarológiai Doktori Iskola): A történet egyedisége, az egyed története. Gyulay Lajos az 1848–49-es forradalom alatt/mellett. (kivonat)

10:30–10:50 Petki Pál (BBTE, Filozófiai Doktori Iskola): A létezés kontingenciája. A kérdésesség ontológiájának körvonalazása Heidegger lételméleti vizsgálódásaiban (kivonat)

10:50–11:05 Vita       

                       

11:05–11:20 Szünet

                       

 

Elnök: Berszán István

11:20–11:40 Soós Anna (BBTE, Magyar Matematika és Informatika Intézet): Nézzük a környezetünket a véletlen fraktálok szemüvegén át (kivonat)

11:40–12:00 Dimény Hajnalka (BBTE, Hungarológiai Doktori Iskola): Mozaikok a magyar igék jelentésének jellegzetességeiről (kivonat)

12:00–12:20 Gál László (BBTE, Magyar Filozófiai Intézet): Az egyediség  logikailag – a leírások (deskripciók) (kivonat)

12:20–12:35 Vita       

 

12:35–12:50 Szünet

 

 

Elnök: Soós Anna

12:50–13:10 Lovas Borbála (MTA-ELTE Humanizmus Kelet-Közép-Európában, Lendület Kutatócsoport. ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet): Tükörben való látás. Egy unitárius püspök prédikációi értelemről, tudásról és sorsról a zűrzavaros 16. század végén (kivonat)

13:10–13:30 Moritz Kinga (BBTE, Hungarológiai Doktori Iskola): Szükségszerűség és véletlen Fogarasi Sámuel és Körmöczi János 1797-es külföldi akademizálásában (kivonat)

13:30–13:50 Fleisz Katalin: Értelem és véletlen Szentkuthy Miklós prózájában (kivonat)

13:50–14:05 Vita      

 A konferencia támogató: 

BGA_kep_jpg                 communitas_vizszintes           mtalogosz

1 Comment

Felhívás a 4. Interdiszciplináris párbeszéd konferenciára

Egyediség és véletlen

Interdiszciplináris párbeszéd IV., 2015. november 6–7.

 

„Az ősi szerződés darabokra hullott. Az ember végül is tudja, hogy egyedül áll a világegyetem érzéktelen végtelenségében, amelyből csak a véletlennek köszönhetően emelkedett ki. Sem kötelességei, sem a sorsa nincs megírva sehol. A Birodalom felül, a Sötétség alant – övé a választás.” (Jacques Monod: Le Hasard et la Nécessité).

Napjainkban egyre fokozottabban tapasztaljuk, hogy a sors és a szerencse játékai minden racionalizálási és organizálási erőfeszítéseink ellenére ugyancsak beleszólnak az életünkbe. Megsokasodtak a szinguláris, előre megjósolhatatlan „black swan”-típusú (N. Taleb), rendkívüli következményekkel járó eseményekként bekövetkező természeti és technológiai katasztrófák, terrortámadások, kulturális és civilizációs konfliktusok, gazdasági-pénzügyi összeomlások.

Az esetlegesség, a véletlenszerűség, a bizonytalanság és a valószínűség tudatosítása ma már nem csak a mindennapi tapasztalataink szintjén történik, hanem a tudományos kutatás legkülönfélébb területein is. A kérdéskör vizsgálata a matematikai és fizikai elméletektől a gazdaságtudományi, szociológiai, pszichológiai kutatásokon át a természeti környezet, az irodalom, a művészetek, a kommunikáció és a politika váratlanul érintő, meglepetésekkel szolgáló, a bejáratott szemléleti keretekben értelmezhetetlennek bizonyuló jelenségeivel való szembesülés formájában átfogó értelemben minden szakterületen jelen van. Nemcsak kvantummechanikai megfontolások alapján vallják némelyek, hogy a világot a vak véletlen uralja, hanem pszichológiai, antropológiai és cselekvéselméleti értelemben is mindinkább belátható, hogy minden egyéni vagy kollektív emberi cselekedet egy a világunkban zajló egyedi (szinguláris) esemény, melynek következményei mások által előre kiszámíthatatlanok.

A szinguláris eseményekkel és véletlenekkel kapcsolatos kortárs tapasztalatok nyugtalanító, elbizonytalanító hatása többek között abban érhető tetten, hogy több évszázados metafizikai kérdések újragondolására ösztönöznek, már nyugvópontra jutott, hitelesen megválaszolhatónak vélt kérdésekkel újból szembesítenek. Nemcsak arra gondolunk, hogy kérdésessé válnak a rend, rendezetlenség, meghatározottság, véletlen, egyediség, szabadság stb. megbízhatóan definiált fogalmai. Amennyiben a rendezetlenség és a véletlenek játéka ‒ a legkülönfélébb tudományos eredmények által igazoltan ‒ egyetemesnek bizonyul, maga a tudományos kutatás is a különböző területeken határhelyzetbe kerül. Ez ösztönzőleg hat, kétségtelenül, az interdiszciplináris nyitásokra és vizsgálódásokra. De ezen túlmenően, leginkább arra biztat, hogy gondoljuk újra a magunk teremtette rendezett világ lehetőségfeltételeinek, mibenlétének avagy (a számunkra szükséges) illúziójának a fenntarthatósági kritériumait, vessük fel újra az értelem, a hit és a remény kérdéseit.

E kérdésekkel kapcsolatos válaszkeresések újabb lehetőséget kínálhatnak az akadémiai életben a kutatási területek közötti átjárásra, az interdiszciplináris párbeszéd folytatására a különféle egyetemi szakok és tudományos paradigmák képviselői között.

A Bolyai Társaság a BBTE-el együttműködve ebben az évben is alkalmat teremt a párbeszédre egy újabb nemzetközi interdiszciplináris konferencia megszervezésével, Egyediség és véletlen címmel, november 6–7-én.

Részvételi szándékát és előadásának munkacímét kérjük közölje szeptember 7-ig, a legfeljebb 500-600 betűs kivonatát pedig küldje el szeptember 21-ig a [email protected] email-címre!

A konferencia szervezőbizottsága fenntartja a jogot, hogy azokat az előadás-javaslatokat illessze a konferencia programjába, amelyek a beérkező kivonatok alapján a jelzett témakörhöz tartozónak bizonyulnak.

A konferencián elhangzott előadásokat önálló kötetben megjelentetjük. A részletes program összeállítása után a formai követelményeket megküldjük a résztvevőknek. A publikálásra előkészített szövegváltozatokat 2016. január 15-ig ugyancsak a fenti e-mail címre kérjük beküldeni.

A részletes programot további körleveleinkben ismertetjük.

 

A közelgő együttműködés reményében sikeres munkálkodást kívánunk!

 

Kolozsvár, 2015. július 21.

 

A konferencia szervezőbizottsága

Szervezőbizottság:

Dr. Gábor Csilla, a Bolyai Társaság elnöke

Dr. Soós Anna, a BBTE rektorhelyettese

Dr. Péter István

Dr. Borbély Sándor

Dr. Berszán Lídia

Dr. Rüsz-Fogarasi Enikő

Dr. Veress Károly

Bilibók Renáta