Konferenciafelhívás: Mikro- és makrovilágok. Interdiszciplináris párbeszéd VI.

Mikro- és makrovilágok

Interdiszciplináris párbeszéd VI., konferenciafelhívás

 

„A parányi események, az egyéni tettek aprólékos rekonstrukciója éppen azért fontos, hogy feltáruljanak előttünk a rendszerek bonyolult következetlenségei, melyek réseiben és hézagaiban az emberi szubjektivitás, maga a szabad akarat nyilvánul meg.” (Giovanni Levi: On Microhistory. Ford. Gyáni Gábor)

2015. április 18-án Mi és a többiek – Wir und die Anderen címmel nyitott kiállítást a Tatai Német Nemzetiségi Múzeum.[1] A kiállítás, elsősorban az emberi gondolkodás rendszerező jellegére alapozva, a kultúrák egyes szegmenseit dobozokban állítja ki, azonban a dobozok ugyanabban a kontextusban: a múzeum terében jelennek meg. A szisztematizáló gondolkodás a világ, de elsősorban a tudomány különböző aspektusait rendszerekben látja. Mégis, a világ, s ezen belül a tudomány nem tekinthető elszigetelt rendszerek halmazának („Akár egy halom hasított fa…” József Attila). Amint Giovanni Levi is felveti: a makrovilág a mikrovilágok összességéből, kölcsönhatásaiból, együttes és önálló működéseiből áll össze, a mikrorendszerek pedig nem létezhetnek az egésztől függetlenül. Az univerzális jegyei a partikuláris nézőpontok keresztmetszetén ragadhatók meg.

Mikro- és makrovilágok viszonya: kölcsönhatásai, különbségei minden diszciplína területén kérdezésre sarkallnak. A globális, emberi kultúra a maga elvontságában alig megragadható, viszont tovább bontható, és kisebb-nagyobb földrajzi területek, társadalmi rétegek, szociális csoportok, lokális és individuális kultúrák közös jegyeiként rajzolódhat ki. És fordítva: az egyén tudatosan vagy tudattalanul olyan kultúra keretében működik, amelyet talán soha nem verbalizál, viszont önkéntelenül soha nem szakad el tőle. A történelmi mesternarratíva egyéni elbeszélésekben árnyalódik. Egyetemes etikai problémák és felhívások számos helyi és egyéni, kulturális, szociális, gazdasági stb. szűrőn keresztül dekantálódnak az egyénben. Az egzakt tudományok évtizedeken és fényéveken átívelő folyamatokat modelleznek az átláthatóság, beláthatóság érdekében.

A mikro- és makrovilágok közötti átjárás módszertani váltást is feltételez. A szemlélő-elemző lépték- és arányváltásra kényszerül, hogy ne csupán a mennyiségi és méretbeli, hanem a minőségi változásokat is érdemi vizsgálatnak vethesse alá, hiszen a mikrorendszer nem csupán „ugyanaz kicsiben”: a két világ bonyolult kölcsönhatása nem írható le pusztán tükrözésként, leképezésként, sokkal inkább szemlélhető norma és egyéni applikáció hangsúlyozottan kétirányú viszonyaként.

Javasolt kérdések, témakörök:

  • Mennyiben egyeznek meg vagy különböznek a megismerés módszerei mikro- és makrorendszerekben?
  • Milyen minőségi és mennyiségi különbségek vagy azonosságok vannak a mikro- és makrorendszerekben lejátszódó folyamatok között?
  • Hogyan befolyásolják a makroszkopikus rendszerek állapotát, viselkedését az őket alkotó mikroszkopikus építőelemekben lejátszódó folyamatok?
  • Milyen különbségek vannak a makro- (kozmikus) és mikro- (atomi, szubatomi) rendszerek leírására használatos törvények között?
  • Mennyire különböznek vagy egyeznek a megfigyelt folyamatok mikro- es makrokörnyezetben? Hogyan befolyásolhatók a folyamatok makroszkopikus jellemzői mikroszkopikus beavatkozások révén?
  • Hogyan befolyásolják az élőlények mint makroszkopikus rendszerek viselkedését, állapotát a mikroorganizmusokkal való kölcsönhatás?
  • Hogyan azonosítható rendszerek állapota, viselkedése és a bennük lejátszódó mikroszkopikus (pl. sejten belüli) folyamatok közötti ok-okozati kapcsolat?
  • Hogyan befolyásolják a makrorendszerek (pl. országok) egyensúlyát a mikrorendszerekben (kis közösségekben) lejátszódó folyamatok?
  • Kontrollálhatók-e a makrorendszerek a mikrorendszerekben lejátszódó folyamatok befolyásolásával?
  • Milyen zenei töredékek, idézetek találhatók nagy zeneszerzők műveiben?
  • Hogyan jelenik meg, hogyan követhető partikuláris nézőpontok pluralitása (mikrotörténelem) a normatív (mainstream) történetírásban?
  • Hogyan csapódnak le az individuumok szintjén egyetemes etikai imperatívuszok, univerzáliák?
  • Milyen módszerek szükségesek a szinkrón és diakrón változások tanulságainak, követkeményeinek értelmezésében?

A Bolyai Társaság a BBTE-el együttműködve ebben az évben is alkalmat teremt a párbeszédre egy újabb nemzetközi interdiszciplináris konferencia megszervezésével, Mikro- és makrovilágok címmel, október 20-21-én. A szervezőbizottság a konferencia interdiszciplináris jellegéből adódóan arra kéri az előadókat, a felkészülés során legyenek tekintettel arra, hogy az előadások nem szakmabeliek számára is érthetőek és követhetőek legyenek.

Részvételi szándékát és előadásának munkacímét, kérjük, közölje június 15-ig, a legfeljebb 500–600 betűs kivonatát pedig küldje el szeptember 4-ig a [email protected] email-címre!

A konferencia szervezőbizottsága fenntartja a jogot, hogy csak azokat az előadás-javaslatokat illessze a konferencia programjába, amelyek a beérkező kivonatok alapján a jelzett témakörhöz tartozónak bizonyulnak.

A konferencián elhangzott előadásokat önálló kötetben megjelentetjük. A részletes program összeállítása után a formai követelményeket megküldjük a résztvevőknek. A publikálásra előkészített szövegváltozatokat 2017. december 1-ig ugyancsak a fenti e-mail címre kérjük beküldeni.

A részletes programot további körleveleinkben ismertetjük.

 

A közelgő együttműködés reményében sikeres munkálkodást kívánunk!

 

Kolozsvár, 2017. március

A konferencia szervezőbizottsága:

Dr. Gábor Csilla, a Bolyai Társaság elnöke

Dr. Soós Anna, a BBTE rektorhelyettese

Dr. Péter István

Dr. Borbély Sándor

Dr. Berszán Lídia

Dr. Rüsz-Fogarasi Enikő

Dr. Veress Károly

Bilibók Renáta

[1] Foster Hannah: Dobozba zárt vélemény – a skatulyázás kényszere. 2015. 06. 12. http://magyarmuzeumok.hu/kiallitas/2544_dobozba_zart_velemeny_%E2%80%93_a_skatulyazas_kenyszere Leolvasva: 2017. 03. 10.

HírekPermalink

Comments are closed.