A Monográfiák sorozat szabályzata

Monográfiák

Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság ‒ Kolozsvár

 

Tartalmi, terjedelmi, szövegszerkesztési követelmények

Tartalom:

Az Egyetemi Műhely Kiadó Monográfiák sorozata az egyetemi oktatásban és a tudományos kutatásban részt vevő szakemberek valamely tudományterület vagy kérdéskör átfogó és szintetikus vizsgálatára vállalkozó nagyobb terjedelmű egységes tanulmányait publikálja szakkönyvek formájában.

(A sorozat nem fogad be egyetemi jegyzeteket, tankönyveket, ismeretterjesztő műveket, doktori dolgozatokat.)

 

Terjedelemi leírás:

Könyvméret: 150×210 mm;

Szövegoldal: 110×170 mm = kb. 3.000 leütés; oldalszám: lapalján, középen.

Terjedelem: 200-300 lap x 3.000 leütés = 600.000-900.000 leütés (szóközökkel együtt). (Ez kb. ugyanennyi A4-es lap terjedelmű szövegnek felel meg, 1,5-ös sorközzel, 12 pontos Times betűtípussal, normál lapméreten).

 

Szerkezet:

Előszó

Tartalom

Tanulmány

Szakirodalom

Mellékletek

Név- és tárgymutató

Román nyelvű kivonat (2 oldal)

Angol nyelvű kivonat (2 oldal)

 

Központozás:

Az írásjelek (pontok, vesszők, pontosvesszők, kérdőjelek, felkiáltójelek) használata a magyar helyesírás szabályai szerint; az írásjelek helykihagyás nélkül követik a megelőző szót; az írásjeleket egy leütésnyi helykihagyás követi.

Zárójelek: általában kerek zárójeleket (…) használunk; ha a szerző másoktól idéz, saját közbeszúrt megjegyzéseit vagy utalásait az idézett szövegen belül szögletes zárójelekkel […] különíti el; minden más esetben is a szövegszerű szerzői utalások vagy utasítások szögletes zárójelbe kerülnek.

Idézőjelek: az idézett szövegrészeket „…” idézőjelek közé helyezzük; idézeten belüli idézetet „…»…«…” idézőjelek közé helyezzük.

Kötőjelek és gondolatjelek:

  • szavak, számok, szerzői keresztnevek stb. összekapcsolására kötőjeleket használunk (ok-okozati; 3-4, Hans-Georg Gadamer);
  • szerzői nevek, címek, megnevezések, helységnevek összekapcsolására nagykötőjeleket használunk (Bolyki János–Csanády András, Bolyki–Csanády, KorunkErdélyi Múzeum, Osiris–Gond, Szeged–Budapest;
  • szintén nagykötőjelet használunk a …-tól…-ig jelölésére (pl. oldalszámok esetén: 8–12 = 8-tól 12-ig terjedő oldalak);
  • gondolatjeleket használunk egy gondolatba beékelődő másik gondolat elkülönítésére (…hiszen az önmagunkkal és egymással folytatott dialógus során – amennyiben gondolkodunk – igazságokhoz érkezünk…; …mintha csak – válaszolja Gadamer Derridának – minden beszéd…)

Kiemelések:

  • szövegrészeket, neveket, kifejezéseket (a kapcsolódó rag nélkül) általában dőlt (kurzív) betűkkel emelünk ki;
  • a külön kiemelt szavakat, kifejezéseket idézőjelek közé tesszük (…vagy a „hermeneutika” címszót.);
  • könyv- és tanulmánycímeket valamint folyóirat címeket (a kapcsolódó rag nélkül) szintén dőlt betűkkel írunk (A tiszta ész kritikájáról, a Korunkban);
  • kiemelés céljából nem használunk aláhúzásokat, kövérítéseket (bold), nagybetűket; kövérítés csak didaktikailag indokolt esetekben, pl. fogalom-meghatározások, stb. esetében megengedett.

 

Jegyzetelés:

Jegyzetszámmal megjelölt jegyzet formában kapcsolódhatnak a szöveghez: 1) a könyvészeti hivatkozások; 2) a fő szöveghez fűzött minden más megjegyzés, kiegészítés.

A jegyzet formában megadott könyvészeti utalások, valamint minden más jegyzet, lábjegyzet formájában jelenik meg, a főszöveg elejétől kezdődő sorszámozással.

Az idegen nyelvű szövegek, szövegrészek esetében:

  • Amennyiben az idegen nyelvű szöveg a főszövegbe beépítve jelenik meg, a dolgozat szerzője kötelező módon megadja lábjegyzetben a szöveg magyar fordítását, vagy az elérhető fordítások alapján, vagy saját fordításban. A fordítót, illetve a saját fordítást fel kell tüntetni zárójelben a magyar szövegváltozat után.
  • Amennyiben a szerző a főszövegbe egy idegen nyelvű szerzőtől vett gondolatot magyar nyelven szabadon megfogalmazva épít be, erre kötelező módon utalnia kell lábjegyzetben vö. hivatkozással, s a pontosság kedvéért ajánlatos lábjegyzetben az idegen nyelvű szövegrészt is megadni.

A könyvészeti hivatkozások esetében két megoldás lehetséges; a szerző vagy az egyik, vagy a másik megoldás mellett dönthet, de a kettő nem keverhető össze.

  1. a) A jegyzet formában szerkesztett könyvészeti hivatkozások: a szerző vezetékneve (utána kettőspont), a tanulmány címe (dőlt betűkkel, utána pont) és az oldalszám (utána pont) megadásával. (A többi adat az irodalomjegyzékben található.) (Pl.: Tengelyi: Élettörténet és sorsesemény. 89.).
  • Amennyiben az irodalomjegyzékben több hasonló nevű szerző szerepel, akkor a jegyzetben meg kell adni a keresztnevet is, vagy legalább a kezdőbetűjét (Pl. M. Mead:; G. H. Mead:). (A jegyzetben az idegen nevek esetében a keresztnév a vezetéknév elé kerül).
  • Ha a mű több részből, vagy kötetből áll, a jegyzetben meg kell adni annak a résznek/kötetnek a számát is, amelyre hivatkozunk. (Pl.: Habermas: Theorie das kommunikativen Handelns. I. 72.).
  • Két vagy három szerző esetén: mindkét(három) szerző neve megjelenik, nagykötőjellel összekapcsolva;
  • Háromnál több szerző esetén: az első szerző neve, et al. (Pl. Ph. Descola–G. Lenclud–C. Severi–A. C. Taylor helyett: Descola et al.);
  • Idézés nélküli hivatkozás esetén: Vö. a szerző neve előtt (Vö. Szondi:);
  • Pontosítás vagy bővebb kifejtésre való utalás esetén: Lásd. (Lásd még Erdélyi:);
  • Ugyanarra a műre való közvetlenül ismétlődő hivatkozások esetén: Uo. illetve Uo. oldalszám. (Uo.; Uo. 115.);
  • Egy már hivatkozott műre – közbeeső, más művekre való hivatkozások után – visszatérő hivatkozás esetén: szerző neve: i.m. (Rorty: i.m. 84.);
  • Amennyiben a lábjegyzetben megjelenő idézethez kapcsolódnak a hivatkozási adatok, az adatokat gondolatjel választja el a szövegtől. („Ezt szoktuk komputer funkcionalizmusnak nevezni.” – Pléh: Bevezetés a megismeréstudományba. 76.).
  1. b) A szöveg között, kerek zárójelben szerkesztett könyvészeti hivatkozások, a szerző neve, a kiadás évszáma és az oldalszám megjelölésével. (Ez esetben az irodalomjegyzék összeállítása ennek megfelelően történik) Ilyenkor a szerző neve után nincs írásjel, a kiadás évszáma után kettőspont, majd egy betűkihagyás után következik az oldalszám. (Heidegger 1989: 116);
  • Több oldalra kiterjedő idézet esetén az első és az utolsó oldalszámot nagykötőjel kapcsolja össze (Heidegger 1989: 116–117);
  • Ha az adatokat tartalmazó zárójeles mondatrész mondatot zár, akkor a zárójel után következik a mondatot lezáró pont. Pl. …oly dolgokban, „amelyekkel kapcsolatban mesterségről nem beszélhetünk” (Arisztotelész 1987: 162);
  • Idézés nélküli hivatkozás esetén Vö. a szerző neve előtt. (Vö. Hempel 1998: 102);
  • Több oldalszám felsorolásakor az oldalszámokat vessző választja el. (Vö. Hempel 1998: 102, 103, 106);
  • Egy műre való általános hivatkozás esetén: szerző neve, évszám. (Anderson 2006);
  • Hiányzó évszám esetén: é.n. (Ricoeur é.n.: 36);
  • Ugyanabból az évből származó művek megkülönböztetése az évszám mellé írt a, b, c -vel történik. (Kant 1991a: 71);
  • Két vagy három szerző esetén mindkét (mindhárom) szerző neve megjelenik, nagykötőjellel összekapcsolva (Hegedüs–Forray 1989: 61);
  • Háromnál több szerző esetén csak az első szerző neve jelenik meg. (Descola 1993: 37).

 

Szakirodalom:

A szerző egységes irodalomjegyzéket készít, amennyiben szükséges. Ha nem készül irodalomjegyzék, akkor a könyvészeti adatokat a könyvészeti utalásokban kell megadni.

Az irodalomjegyzékben a szerzők vezetéknevének ábécé szerinti sorrendjében kerülnek felsorolásra a művek. A keresztnév, amennyiben ismert, teljesen kiírandó; rövidítés esetén legalább a kezdőbetű szükséges; idegen nevekben a keresztnevet a vezetéknévtől vessző választja el.

Az irodalomjegyzék összeállítása kétféle módon történhet (a kiemeléseket és a központozást példákkal szemléltetjük):

  1. a) hagyományos formában:

GRONDIN, Jean: Bevezetés a filozófiai hermeneutikába. Osiris Kiadó, Budapest, 2002.

DESCOLA, Ph.–Lenclud, G.–Severi, C.–Taylor, A. C.: A kulturális antropológia eszméi. Századvég Kiadó, Budapest, 1993. (Az irodalomjegyzékben a keresztnév a vezetéknév után kerül; idegen nevek esetében a keresztnevet vessző választja el a névtől.)

  1. b) a művek évszám szerinti megjelölésével (a könyvészeti hivatkozások b) változata esetében):

GRONDIN, Jean

2002 Bevezetés a filozófiai hermeneutikába. Osiris Kiadó, Budapest.

Mindkét változatra érvényesek a további esetek (de csak az elsővel szemléltetjük).

  • Fordítás: fontosabb művek, alapszövegek esetében, amennyiben nem az eredeti szövegre, hanem annak fordítására hivatkozunk, ajánlatos a fordítót is megadni: GRONDIN, Jean: Bevezetés a filozófiai hermeneutikába. Ford. Nyírő Miklós. Osiris Kiadó, Budapest, 2002.
  • Tanulmány, a szerző tanulmánykötetéből:

DILTHEY, Wilhelm: A hermeneutika keletkezése. In uő: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Gondolat, Budapest, 1974.

  • Tanulmány több szerző munkáit tartalmazó tanulmánykötetből (a szerkesztő és/vagy a válogató megadásával):

KAMPIS György: Test és elme. In Filozófia az ezredfordulón. Szerk. Nyíri Kristóf. Áron Kiadó, Budapest, 2000.

SCHÜTZ, Alfred: Az idegen. In A fenomenológia a társadalomtudományban. Vál. Hernádi Miklós. Gondolat, Budapest, 1984.

GÖRÖMBEI András: Irodalom és nemzeti önismeret. In Az év esszéi 2003. Vál. és szerk. Molnár Krisztina. Magyar Napló, Budapest, 2003.

  • Tanulmány szöveggyűjteményből (a szerkesztő és/vagy a válogató megadásával): BULTMANN, Rudolf: A hermeneutika problémája. In Filozófiai hermeneutika. Szerk. Bacsó Béla. FTIK, Budapest, 1990.
  • Tanulmány folyóiratból: PETHŐ Bertalan: Posztmodernológia. Korunk, 2006/7.

Az internetes hivatkozásokat ajánlatos külön irodalomjegyzékbe csoportosítani, e-irodalom címen.

Internetes lelőhelyre való hivatkozás esetén a szerző neve, a tanulmány címe és keletkezésének időpontja után meg kell adni a pontos webhelyet és a honlap látogatásának időpontját.

 

Mellékletek (képek, ábrák, szómagyarázatok, kronológia, stb.):

A kisebb méretű és az ismeretanyag megértéséhez nélkülözhetetlen képeket, ábrákat, rajzokat, táblázatokat megfelelő helyen beépítjük a szövegbe, olyan méretben és elhelyezésben, amely nem zavarja a szövegszerkesztést.

A szöveg között kisebb méretű fehér-fekete ábrákat és képeket helyezhetünk el.

A nagyobb méretű ábrák vagy képek a mellékletben helyezhetők el, sorszámozva (a szövegben a rájuk vonatkozó hivatkozások kapnak helyet); számuk lehetőleg ne haladja meg a 7-et, főleg ha színesek is találhatók közöttük.

 

Név- és tárgymutató:

Az összes nevek és a szövegben található kulcsfogalmak ábécé sorrendjének oldalszámok szerinti lelőhelyeit tartalmazza, két oszlopba szerkesztve.

A tördelést követően a kiadó készíti el. A szerzőtől előzetesen szükséges a nevek és fogalmak listája.

 

Tartalom:

Tartalmazza az összes fejezetcímeket, alcímeket, a bevezetés, az összegzések, a szakirodalom, a név- és tárgymutató, a mellékletek, kivonatok megjelenítését.

 

Szaklektorálás:

Legalább egy szaklektori vélemény szükséges. A kötet belső címlapján feltüntetjük a szaklektor(ok) nevét, tudományos fokozatát, egyetemi vagy kutatói beosztását.

A szerző a kéziratot 0,5-1 oldalnyi terjedelmű szaklektori vélemény kíséretében nyújtja be.

 

Szakmai szerkesztés:

Az egyes szakterületek szakmailag elismert oktatóit a BT bevonja a szakszerkesztési munkálatokba. (A megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkező személyek megtalálásához a szerzők segítségét (is) igényeljük).

 

Korrektúra:

A BT végezteti el megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező korrektorokkal.

 

Szövegszerkesztés:

A kézirat szövegét a szerző az alábbi paramétereknek megfelelően szerkeszti meg számítógépen:

Wordban szerkesztett szövegterjedelem:

Normál, Times New Roman betűtípus, 12 pontos betűméret, 1,5-ös sorköz.

Zárójelek: (…)  […]; Idézőjelek: „…”; »…«;

Kötőjel: – ; nagykötőjel, gondolatjel: –

Oldalszámozás: Insert / Page Numbers, alul, középen

Jegyzetek: a lap alján, Word lábjegyzet beszúrás funkcióval, arab számokkal jelölve, automatikus sorszámozással; a jegyzetek szövege mindkét lapszélen legyen rendezve. (Vigyázat, a főszövegtől különállóan kell rendezni!)

Főszöveg:

  • mindkét lapszélen rendezve;
  • fejezetcímekkel, alcímekkel való tagolás;
  • lehetőleg ne használjon címsorokat;
  • mellőzze az automatikus számozásokat;
  • sorvégeken ne használjon elválasztó jeleket;
  • a bekezdések: „Enter” leütéssel és a kijelölt szöveg sorkezdeteinek a vonalzón való 3 leütésnyi behúzásával készülnek. (Erre a célra semmiképpen se használjon „Tab”-ot!)
  • a szöveghez tartozó képeket és ábrákat szintén a szerző szerkeszti meg és helyezi el a szövegben a megfelelő helyre, úgy hogy a tördelést ne akadályozzák; különleges eljárások esetén a szerző a tördelő szerkesztőnek segítséget nyújt.
  • képek, ábrák aláírása: az ábra alatt, a főszöveg betűméreténél 1 ponttal kevesebb betűméretes, dőlt betűs, középre rendezett szöveg; előtte és utána 1 sor kihagyás

 

Számítógépes tördelés:

Ezt elvégezteti a BT; amennyiben a szerző vállalkozik az elvégzésére, igazodnia kell a BT által alkalmazott eljárásokhoz.

 

Borító:

A Monográfiák sorozatba tartozó kötetek sorozatborítóval jelennek meg, amely a sorozatazonosító kötelező elemek mellett lehetőséget nyújt a kötetet egyediesítő grafikai elemek megjelenítésére is.

A hátsó borítón helyet kaphat a szaklektori véleményekből vagy a szerző előszavából kiragadott max. 10 soros szöveg, amelynek a könyv tartalmára utaló felhívó jellege, reklámértéke is van. Szintén helyet kap néhány soros ismertető a szerző tevékenységéről és publikációiról.

 

Beküldés:

A kéziratot a szerző a korrektúrázási, tördelési és nyomdai előkészítési munkálatok tervezett időpontja előtt legalább 1 hónappal leadja (szaklektori vélemény(ek) kíséretében) a BT irodában:

  • elektronikus változatban: bolyaitarsasag@gmail.com
  • 1 példányban kinyomtatva, a korrektúra számára.

A kézirat benyújtásakor a BT szerzői jogi szerződést köt a szerzővel.

 

 

Kolozsvár, 2015. február 17.

Veress Károly,

az EMK igazgatója

Comments are closed.