Az Egyetemi füzetek sorozat szabályzata

Egyetemi füzetek

Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság ‒ Kolozsvár

 

Tartalmi, terjedelmi, szövegszerkesztési követelmények

 

 

Tartalom:

Az Egyetemi Műhely Kiadó Egyetemi füzetek sorozata az egyetemi oktatásban és a tudományos kutatásban dolgozó szakemberek, munkacsoportok, szakmai közösségek által szervezett tudományos konferenciák előadásaiból, illetve a megvalósított kutatási projektek eredményeinek közlésére készült tanulmányokból összeállított közös tanulmánykötetek sorozata. (A sorozat nem fogad be egyetemi jegyzeteket, tankönyveket, ismeretterjesztő műveket, egyéni tanulmányköteteket, doktori dolgozatokat.)

 

Terjedelemi leírás:

Könyvméret: 145×205 mm;

Szövegoldal: 100×160 mm = kb. 2.600 leütés; oldalszám: lapalján, középen.

Terjedelem: 150-250 lap x 2600 leütés = 390.000-650.000 leütés. (Ez kb. 125-210 A4-es lap terjedelmű szövegnek felel meg, 1,5-ös sorközzel, 12 pontos Times betűtípussal, normál lapméreten).

 

Szerkezet:

(Szerkesztői/lektori) előszó

Tartalom

Tanulmányok

Összesített szakirodalom

Mellékletek (amennyiben szükségesek)

Név- és tárgymutató (amennyiben szükséges; nem kötelező)

A kötet szerzői

A tanulmányok román nyelvű kivonatai és kulcsszavai

A tanulmányok angol nyelvű kivonatai és kulcsszavai

 

Központozás:

Az írásjelek (pontok, vesszők, pontosvesszők, kérdőjelek, felkiáltójelek) használata a magyar helyesírás szabályai szerint; az írásjelek helykihagyás nélkül követik a megelőző szót; az írásjeleket egy leütésnyi helykihagyás követi.

Zárójelek: általában kerek zárójeleket (…) használunk; ha a szerző másoktól idéz, saját közbeszúrt megjegyzéseit vagy utalásait az idézett szövegen belül szögletes zárójelekkel […] különíti el; minden más esetben is a szövegszerű szerzői utalások vagy utasítások szögletes zárójelbe kerülnek.

Idézőjelek: az idézett szövegrészeket „…” idézőjelek közé helyezzük; idézeten belüli idézetet „…»…«…” idézőjelek közé helyezzük.

Kötőjelek és gondolatjelek:

  • szavak, számok, szerzői keresztnevek stb. összekapcsolására kötőjeleket használunk (ok-okozati; 3-4, Hans-Georg Gadamer);
  • szerzői nevek, címek, megnevezések, helységnevek összekapcsolására nagykötőjeleket használunk (Bolyki János–Csanády András, Bolyki–Csanády, KorunkErdélyi Múzeum, Osiris–Gond, Szeged–Budapest;
  • szintén nagykötőjelet használunk a …-tól…-ig jelölésére (pl. oldalszámok esetén: 8–12 = 8-tól 12-ig terjedő oldalak);
  • gondolatjeleket használunk egy gondolatba beékelődő másik gondolat elkülönítésére (…hiszen az önmagunkkal és egymással folytatott dialógus során – amennyiben gondolkodunk – igazságokhoz érkezünk…; …mintha csak – válaszolja Gadamer Derridának – minden beszéd…)

Kiemelések:

  • szövegrészeket, neveket, kifejezéseket (a kapcsolódó rag nélkül) általában dőlt (kurzív) betűkkel emelünk ki;
  • a külön kiemelt szavakat, kifejezéseket idézőjelek közé tesszük (…vagy a „hermeneutika” címszót.);
  • könyv- és tanulmánycímeket valamint folyóirat címeket (a kapcsolódó rag nélkül) szintén dőlt betűkkel írunk (A tiszta ész kritikájáról, a Korunkban);
  • kiemelés céljából nem használunk aláhúzásokat, kövérítéseket (bold), nagybetűket; kövérítés csak didaktikailag indokolt esetekben, pl. fogalom-meghatározások, stb. esetében megengedett.

 

Jegyzetelés:

Jegyzetszámmal megjelölt jegyzet formában kapcsolódhatnak a szöveghez: 1) a könyvészeti hivatkozások; 2) a fő szöveghez fűzött minden más megjegyzés, kiegészítés.

A jegyzet formában megadott könyvészeti utalások, valamint minden más jegyzet, lábjegyzet formájában jelenik meg, a főszöveg elejétől kezdődő sorszámozással.

Az idegen nyelvű szövegek, szövegrészek esetében:

  • Amennyiben az idegen nyelvű szöveg a főszövegbe beépítve jelenik meg, a dolgozat szerzője kötelező módon megadja lábjegyzetben a szöveg magyar fordítását, vagy az elérhető fordítások alapján, vagy saját fordításban. A fordítót, illetve a saját fordítást fel kell tüntetni zárójelben a magyar szövegváltozat után.
  • Amennyiben a szerző a főszövegbe egy idegen nyelvű szerzőtől vett gondolatot magyar nyelven szabadon megfogalmazva épít be, erre kötelező módon utalnia kell lábjegyzetben vö. hivatkozással, s a pontosság kedvéért ajánlatos lábjegyzetben az idegen nyelvű szövegrészt is megadni.

A könyvészeti hivatkozások esetében két megoldás lehetséges; a szerző vagy az egyik, vagy a másik megoldás mellett dönthet, de a kettő nem keverhető össze.

  1. a) A jegyzet formában szerkesztett könyvészeti hivatkozások: a szerző vezetékneve (utána kettőspont), a tanulmány címe (dőlt betűkkel, utána pont) és az oldalszám (utána pont) megadásával. (A többi adat az irodalomjegyzékben található.) (Pl.: Tengelyi: Élettörténet és sorsesemény. 89.).
  • Amennyiben az irodalomjegyzékben több hasonló nevű szerző szerepel, akkor a jegyzetben meg kell adni a keresztnevet is, vagy legalább a kezdőbetűjét (Pl. M. Mead:; G. H. Mead:). (A jegyzetben az idegen nevek esetében a keresztnév a vezetéknév elé kerül).
  • Ha a mű több részből, vagy kötetből áll, a jegyzetben meg kell adni annak a résznek/kötetnek a számát is, amelyre hivatkozunk. (Pl.: Habermas: Theorie das kommunikativen Handelns. I. 72.).
  • Két vagy három szerző esetén: mindkét(három) szerző neve megjelenik, nagykötőjellel összekapcsolva;
  • Háromnál több szerző esetén: az első szerző neve, et al. (Pl. Ph. Descola–G. Lenclud–C. Severi–A. C. Taylor helyett: Descola et al.);
  • Idézés nélküli hivatkozás esetén: Vö. a szerző neve előtt (Vö. Szondi:);
  • Pontosítás vagy bővebb kifejtésre való utalás esetén: Lásd. (Lásd még Erdélyi:);
  • Ugyanarra a műre való közvetlenül ismétlődő hivatkozások esetén: Uo. illetve Uo. oldalszám. (Uo.; Uo. 115.);
  • Egy már hivatkozott műre – közbeeső, más művekre való hivatkozások után – visszatérő hivatkozás esetén: szerző neve: i.m. (Rorty: i.m. 84.);
  • Amennyiben a lábjegyzetben megjelenő idézethez kapcsolódnak a hivatkozási adatok, az adatokat gondolatjel választja el a szövegtől. („Ezt szoktuk komputer funkcionalizmusnak nevezni.” – Pléh: Bevezetés a megismeréstudományba. 76.).
  1. b) A szöveg között, kerek zárójelben szerkesztett könyvészeti hivatkozások, a szerző neve, a kiadás évszáma és az oldalszám megjelölésével. (Ez esetben az irodalomjegyzék összeállítása ennek megfelelően történik) Ilyenkor a szerző neve után nincs írásjel, a kiadás évszáma után kettőspont, majd egy betűkihagyás után következik az oldalszám. (Heidegger 1989: 116);
  • Több oldalra kiterjedő idézet esetén az első és az utolsó oldalszámot nagykötőjel kapcsolja össze (Heidegger 1989: 116–117);
  • Ha az adatokat tartalmazó zárójeles mondatrész mondatot zár, akkor a zárójel után következik a mondatot lezáró pont. Pl. …oly dolgokban, „amelyekkel kapcsolatban mesterségről nem beszélhetünk” (Arisztotelész 1987: 162);
  • Idézés nélküli hivatkozás esetén Vö. a szerző neve előtt. (Vö. Hempel 1998: 102);
  • Több oldalszám felsorolásakor az oldalszámokat vessző választja el. (Vö. Hempel 1998: 102, 103, 106);
  • Egy műre való általános hivatkozás esetén: szerző neve, évszám. (Anderson 2006);
  • Hiányzó évszám esetén: é.n. (Ricoeur é.n.: 36);
  • Ugyanabból az évből származó művek megkülönböztetése az évszám mellé írt a, b, c -vel történik. (Kant 1991a: 71);
  • Két vagy három szerző esetén mindkét (mindhárom) szerző neve megjelenik, nagykötőjellel összekapcsolva (Hegedüs–Forray 1989: 61);
  • Háromnál több szerző esetén csak az első szerző neve jelenik meg. (Descola 1993: 37).

 

Összesített szakirodalom (Felhasznált irodalom):

Az irodalomjegyzéket a szerkesztő állítja össze az egyes tanulmányok irodalomjegyzékeinek egybeszerkesztésével.

Az irodalomjegyzékben a szerzők vezetéknevének ábécé szerinti sorrendjében kerülnek felsorolásra a művek. A keresztnév, amennyiben ismert, teljesen kiírandó; rövidítés esetén legalább a kezdőbetű szükséges; idegen nevekben a keresztnevet a vezetéknévtől vessző választja el.

Az irodalomjegyzék összeállítása kétféle módon történhet (a kiemeléseket és a központozást példákkal szemléltetjük):

  1. a) hagyományos formában:

GRONDIN, Jean: Bevezetés a filozófiai hermeneutikába. Osiris Kiadó, Budapest, 2002.

DESCOLA, Ph.–Lenclud, G.–Severi, C.–Taylor, A. C.: A kulturális antropológia eszméi. Századvég Kiadó, Budapest, 1993. (Az irodalomjegyzékben a keresztnév a vezetéknév után kerül; idegen nevek esetében a keresztnevet vessző választja el a névtől.)

  1. b) a művek évszám szerinti megjelölésével (a könyvészeti hivatkozások b) változata esetében):

GRONDIN, Jean

2002 Bevezetés a filozófiai hermeneutikába. Osiris Kiadó, Budapest.

Mindkét változatra érvényesek a további esetek (de csak az elsővel szemléltetjük).

  • Fordítás: fontosabb művek, alapszövegek esetében, amennyiben nem az eredeti szövegre, hanem annak fordítására hivatkozunk, ajánlatos a fordítót is megadni: GRONDIN, Jean: Bevezetés a filozófiai hermeneutikába. Ford. Nyírő Miklós. Osiris Kiadó, Budapest, 2002.
  • Tanulmány, a szerző tanulmánykötetéből:

DILTHEY, Wilhelm: A hermeneutika keletkezése. In uő: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Gondolat, Budapest, 1974.

  • Tanulmány több szerző munkáit tartalmazó tanulmánykötetből (a szerkesztő és/vagy a válogató megadásával):

KAMPIS György: Test és elme. In Filozófia az ezredfordulón. Szerk. Nyíri Kristóf. Áron Kiadó, Budapest, 2000.

SCHÜTZ, Alfred: Az idegen. In A fenomenológia a társadalomtudományban. Vál. Hernádi Miklós. Gondolat, Budapest, 1984.

GÖRÖMBEI András: Irodalom és nemzeti önismeret. In Az év esszéi 2003. Vál. és szerk. Molnár Krisztina. Magyar Napló, Budapest, 2003.

  • Tanulmány szöveggyűjteményből (a szerkesztő és/vagy a válogató megadásával): BULTMANN, Rudolf: A hermeneutika problémája. In Filozófiai hermeneutika. Szerk. Bacsó Béla. FTIK, Budapest, 1990.
  • Tanulmány folyóiratból: PETHŐ Bertalan: Posztmodernológia. Korunk, 2006/7.

Az internetes hivatkozásokat ajánlatos külön irodalomjegyzékbe csoportosítani, e-irodalom címen.

Internetes lelőhelyre való hivatkozás esetén a szerző neve, a tanulmány címe és keletkezésének időpontja után meg kell adni a pontos webhelyet és a honlap látogatásának időpontját.

 

Mellékletek (képek, ábrák, szómagyarázatok, kronológia, stb.):

A kisebb méretű és az ismeretanyag megértéséhez nélkülözhetetlen képeket, ábrákat, rajzokat, táblázatokat megfelelő helyen beépítjük a szövegbe, olyan méretben és elhelyezésben, amely nem zavarja a szövegszerkesztést.

A szöveg között kisebb méretű fehér-fekete ábrákat és képeket helyezhetünk el.

A nagyobb méretű ábrák vagy képek a mellékletben helyezhetők el, sorszámozva (a szövegben a rájuk vonatkozó hivatkozások kapnak helyet); számuk lehetőleg ne haladja meg az 5-t, főleg ha színesek is találhatók közöttük.

 

Név- és tárgymutató:

Az összes nevek és a szövegben található kulcsfogalmak ábécé sorrendjének oldalszámok szerinti lelőhelyeit tartalmazza, két oszlopba szerkesztve.

A tördelést követően a kiadó készíti el. A szerzőtől előzetesen szükséges a nevek és fogalmak listája.

 

Román és angol nyelvű kivonatok és kulcsszavak (Rezumat, Abstract; Cuvinte-cheie, Keywords):

Tartalmazzák a kötetben szereplő tanulmányok címét és 5-7 sor terjedelemben a fontosabb gondolatokat.

Kulcsszavak: az alapfogalmakat megnevező 5-7 kifejezés felsorolása.

 

A kötet szerzői:

Néhány fontos életrajzi adatot tartalmaz a tanulmányok szerzőiről: név, születési év‒hely, tanulmányok, tudományos fokozat, foglalkozás, munkahely stb.

 

Tartalom:

Tartalmazza a kötetben helyet kapó szerzők neveit és a tanulmányok címeit, s a kötet minden más összetevőjét.

 

Szaklektorálás:

A konferencia előadások tartalmáért, tudományos színvonaláért mindenik szerző egyénileg felelősséget vállal;

A kutatási projektek eredményeit bemutató tanulmányokat a projektet értékelők (0,5-1 oldalnyi terjedelmű) szaklektori véleménye kíséretében lehet benyújtani.

A kötet belső címlapján feltüntetjük a szaklektorok nevét, tudományos fokozatát, egyetemi vagy kutatói beosztását.

 

Szakmai szerkesztés:

A közös tanulmánykötetek egységes szempontok szerinti megszerkesztése kötelező. Ajánlatos, hogy a szerkesztési munkát a konferencia szerkesztője, illetve a projektvezető végezze el.

 

Korrektúra:

A BT végezteti el megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező korrektorokkal.

 

Szövegszerkesztés:

A kézirat szövegét a tanulmányok szerzői, illetve a szerkesztő(k) az alábbi paramétereknek megfelelően szerkesztik meg számítógépen:

Wordban szerkesztett szövegterjedelem:

Normál, Times New Roman betűtípus, 12 pontos betűméret, 1,5-ös sorköz;

32-33 sor x 85 leütés = 1800-2200 leütés/oldal = 120-180 számítógépes oldal/kötet; megengedhető túllépés: max. 20 számítógépes oldal. (Ez kb. megfelel a 200 lapos könyvméretnek.)

Zárójelek: (…)  […]; Idézőjelek: „…”; »…«;

Kötőjel: – ; nagykötőjel, gondolatjel: –

Oldalszámozás: Insert / Page Numbers, alul, középen

Jegyzetek: a lap alján, Word lábjegyzet beszúrás funkcióval, arab számokkal jelölve, automatikus sorszámozással; a jegyzetek szövege mindkét lapszélen legyen rendezve. (Vigyázat, a főszövegtől különállóan kell rendezni!)

Főszöveg:

  • mindkét lapszélen rendezve;
  • fejezetcímekkel, alcímekkel való tagolás;
  • lehetőleg ne használjon címsorokat;
  • mellőzze az automatikus számozásokat;
  • sorvégeken ne használjon elválasztó jeleket;
  • a bekezdések: „Enter” leütéssel és a kijelölt szöveg sorkezdeteinek a vonalzón való 3 leütésnyi behúzásával készülnek. (Erre a célra semmiképpen se használjon „Tab”-ot!)
  • a szöveghez tartozó képeket és ábrákat szintén a szerző szerkeszti meg és helyezi el a szövegben a megfelelő helyre, úgy hogy a tördelést ne akadályozzák; különleges eljárások esetén a szerző a tördelő szerkesztőnek segítséget nyújt.
  • képek, ábrák aláírása: az ábra alatt, a főszöveg betűméreténél 1 ponttal kevesebb betűméretes, dőlt betűs, középre rendezett szöveg; előtte és utána 1 sor kihagyás

 

Számítógépes tördelés:

Ezt elvégezteti a BT; amennyiben a szerkesztő vállalkozik az elvégzésére, igazodnia kell a BT által alkalmazott eljárásokhoz.

 

Borító:

Az Egyetemi jegyzetek sorozatba tartozó kötetek sorozatborítóval jelennek meg, amelynek az alapszínei szakterületenként különböznek. Egyediesítő grafikai elemek alkalmazása, vagy saját borító készíttetése csak indokolt esetben lehetséges.

A hátsó borítón helyet kap a szaklektori véleményekből vagy a szerkesztői előszóból kiragadott max. 10 soros szöveg, amelynek a könyv tartalmára utaló felhívó jellege, reklámértéke is van.

 

Beküldés:

A kéziratot a szerkesztő a korrektúrázási, tördelési és nyomdai előkészítési munkálatok tervezett időpontja előtt legalább 1 hónappal leadja (két szaklektori vélemény kíséretében) a BT irodában:

  • elektronikus változatban: [email protected]
  • 1 példányban kinyomtatva, a korrektúra számára.

A kézirat benyújtásakor a BT szerzői jogi szerződést köt a tanulmányok szerzőivel.

 

 

Kolozsvár, 2014. október 16.

Veress Károly,

az EMK igazgatója

Comments are closed.