Az Egyetemi jegyzetek sorozat szabályzata

 

Egyetemi jegyzetek – tankönyvek

Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság ‒ Kolozsvár

 

Terjedelmi, tartalmi, szövegszerkesztési követelmények

Tartalom:

Az Egyetemi Műhely Kiadó Egyetemi jegyzetek sorozata az egyetemi oktatásban és a tudományos kutatásban felhasználható jegyzetek és tankönyvek kiadására szolgál.

 

Terjedelemi leírás:

Könyvméret: 160×230 mm;

Szövegoldal: 120×190 mm = kb. 2.800-3.000 leütés; oldalszám: lapalján, középen.

Terjedelem: 150-250 lap x 3.000 leütés = 450.000-750.000 leütés. (Ez kb. 140-240 A4-es lap terjedelmű szövegnek felel meg, 1,5-ös sorközzel, 12 pontos Times betűtípussal, normál lapméreten).

 

Könyvszerkezet:

Előszó (szerző/szerkesztő/lektor)

Törzsszöveg (Bevezetés, Fejezetek, Összegzés, Feladatok, stb.)

Mellékletek, Függelék, Képek, ábrák

Szakirodalom

Név- és tárgymutató

Rezumat (Cuprins)

Abstract (Contents)

 

Tartalmi követelmények:

Bevezetés: tartalmazzon a könyv koncepciójára, felépítésére, stílusára, didaktikai megoldásaira vonatkozó ismertetést;

Fejezetek: logikailag koherens, didaktikailag áttekinthető, címekkel, alcímekkel tagolt szerkezet;

  • a fejezet elején: a) az alfejezet címek előzetes felsorolása; b) a fejezet tartalmának, felépítésének áttekintése rövid bevezetőben;
  • a fejezetek végén: a) rövid összegzés, b) kulcsszavak (kulcsfogalmak), c) összefüggéseket megvilágító, ismereteket összefoglaló kérdések, feladatok; d) könyvészeti tájékoztatók.

 

Központozás:

Az írásjelek (pontok, vesszők, pontosvesszők, kérdőjelek, felkiáltójelek) használata a magyar helyesírás szabályai szerint; az írásjelek helykihagyás nélkül követik a megelőző szót; az írásjeleket egy leütésnyi helykihagyás követi.

Zárójelek: általában kerek zárójeleket (…) használunk; ha a szerző másoktól idéz, saját közbeszúrt megjegyzéseit vagy utalásait az idézett szövegen belül szögletes zárójelekkel […] különíti el; minden más esetben is a szövegszerű szerzői utalások vagy utasítások szögletes zárójelbe kerülnek.

Idézőjelek: az idézett szövegrészeket „…” idézőjelek közé helyezzük; idézeten belüli idézetet „…»…«…” idézőjelek közé helyezzük.

Kötőjelek és gondolatjelek:

  • szavak, számok, szerzői keresztnevek stb. összekapcsolására kötőjeleket használunk (ok-okozati; 3-4, Hans-Georg Gadamer);
  • szerzői nevek, címek, megnevezések, helységnevek összekapcsolására nagykötőjeleket használunk (Bolyki János–Csanády András, Bolyki–Csanády, KorunkErdélyi Múzeum, Osiris–Gond, Szeged–Budapest;
  • szintén nagykötőjelet használunk a …-tól…-ig jelölésére (pl. oldalszámok esetén: 8–12 = 8-tól 12-ig terjedő oldalak);
  • gondolatjeleket használunk egy gondolatba beékelődő másik gondolat elkülönítésére (…hiszen az önmagunkkal és egymással folytatott dialógus során – amennyiben gondolkodunk – igazságokhoz érkezünk…; …mintha csak – válaszolja Gadamer Derridának – minden beszéd…)

Kiemelések:

  • szövegrészeket, neveket, kifejezéseket (a kapcsolódó rag nélkül) általában dölt (kurzív) betűkkel emelünk ki;
  • a külön kiemelt szavakat, kifejezéseket idézőjelek közé tesszük (…vagy a „hermeneutika” címszót.);
  • könyv- és tanulmánycímeket valamint folyóirat címeket (a kapcsolódó rag nélkül) szintén dölt betűkkel írunk (A tiszta ész kritikájáról, a Korunkban);
  • kiemelés céljából nem használunk aláhúzásokat, kövérítéseket (bold), nagybetűket; kövérítés csak didaktikailag indokolt esetekben, pl. fogalom-meghatározások, stb. esetében megengedett.

 

Jegyzetelés:

Jegyzetszámmal megjelölt jegyzet formában kapcsolódhatnak a szöveghez: 1) a könyvészeti hivatkozások; 2) a fő szöveghez fűzött minden más megjegyzés, kiegészítés.

A jegyzet formában megadott könyvészeti utalások valamint minden más jegyzet az egyes fejezetek végén végjegyzet formájában jelennek meg, mindenik fejezetben 1-el kezdődő sorszámozással.

A könyvészeti hivatkozások esetében két megoldás lehetséges; a szerző vagy az egyik, vagy a másik megoldás mellett dönthet, de a kettő nem keverhető össze.

  1. a) A jegyzet formában szerkesztett könyvészeti hivatkozások: a szerző vezetékneve (utána kettőspont), a tanulmány címe (dölt betűkkel, utána pont) és az oldalszám (utána pont) megadásával. (A többi adat az irodalomjegyzékben található.) (Pl.: Tengelyi: Élettörténet és sorsesemény. 89.).
  • Amennyiben az irodalomjegyzékben több hasonló nevű szerző szerepel, akkor a jegyzetben meg kell adni a keresztnevet is, vagy legalább a kezdőbetűjét (Pl. Mead, M.:; Mead, G. H.:). (A jegyzetben az idegen nevek esetében a keresztnév a vezetéknév elé kerül).
  • Ha a mű több részből, vagy kötetből áll, a jegyzetben meg kell adni annak a résznek/kötetnek a számát is, amelyre hivatkozunk. (Pl.: Habermas: Theorie das kommunikativen Handelns. I. 72.).
  • Két vagy három szerző esetén: mindkét(három) szerző neve megjelenik, nagykötőjellel összekapcsolva;
  • Háromnál több szerző esetén: az első szerző neve, et al. (Pl. Ph. Descola–G. Lenclud–C. Severi–A. C. Taylor helyett: Descola et al.);
  • Idézés nélküli hivatkozás esetén: Vö. a szerző neve előtt (Vö. Szondi:);
  • Pontosítás vagy bővebb kifejtésre való utalás esetén: Lásd. (Lásd még Erdélyi:);
  • Ugyanarra a műre való közvetlenül ismétlődő hivatkozások esetén: Uo. illetve Uo. oldalszám. (Uo.; Uo. 115.);
  • Egy már hivatkozott műre – közbeeső, más művekre való hivatkozások után – visszatérő hivatkozás esetén: szerző neve: i.m. (Rorty: i.m. 84.);
  • Amennyiben a lábjegyzetben megjelenő idézethez kapcsolódnak a hivatkozási adatok, az adatokat gondolatjel választja el a szövegtől. („Ezt szoktuk komputer funkcionalizmusnak nevezni.” – Pléh: Bevezetés a megismeréstudományba. 76.).
  1. b) A szöveg között, kerek zárójelben szerkesztett könyvészeti hivatkozások, a szerző neve, a kiadás évszáma és az oldalszám megjelölésével. (Ez esetben az irodalomjegyzék összeállítása ennek megfelelően történik) Ilyenkor a szerző neve után nincs írásjel, a kiadás évszáma után kettőspont, majd egy betűkihagyás után következik az oldalszám. (Heidegger 1989: 116);
  • Több oldalra kiterjedő idézet esetén az első és az utolsó oldalszámot nagykötőjel kapcsolja össze (Heidegger 1989: 116–117);
  • Ha az adatokat tartalmazó zárójeles mondatrész mondatot zár, akkor a zárójel után következik a mondatot lezáró pont. Pl. …oly dolgokban, „amelyekkel kapcsolatban mesterségről nem beszélhetünk” (Arisztotelész 1987: 162);
  • Idézés nélküli hivatkozás esetén Vö. a szerző neve előtt. (Vö. Hempel 1998: 102);
  • Több oldalszám felsorolásakor az oldalszámokat vessző választja el. (Vö. Hempel 1998: 102, 103, 106);
  • Egy műre való általános hivatkozás esetén: szerző neve, évszám. (Anderson 2006);
  • Hiányzó évszám esetén: é.n. (Ricoeur é.n.: 36);
  • Ugyanabból az évből származó művek megkülönböztetése az évszám mellé írt a, b, c -vel történik. (Kant 1991a: 71);
  • Két vagy három szerző esetén mindkét(három) szerző neve megjelenik, nagykötőjellel összekapcsolva (Hegedüs–Forray 1989: 61);
  • Háromnál több szerző esetén csak az első szerző neve jelenik meg. (Descola 1993: 37).

 

Irodalom (Felhasznált szakirodalom):

Az irodalomjegyzékben a szerzők vezetéknevének ábécé szerinti sorrendjében kerülnek felsorolásra a művek. A keresztnév, amennyiben ismert, teljesen kiírandó; rövidítés esetén legalább a kezdőbetű szükséges; idegen nevekben a keresztnevet a vezetéknévtől vessző választja el.

Az irodalomjegyzék összeállítása kétféle módon történhet (a kiemeléseket és a központozást példákkal szemléltetjük):

  1. a) hagyományos formában:

GRONDIN, Jean: Bevezetés a filozófiai hermeneutikába. Osiris Kiadó, Budapest, 2002.

DESCOLA, Ph.–Lenclud, G.–Severi, C.–Taylor, A. C.: A kulturális antropológia eszméi. Századvég Kiadó, Budapest, 1993. (Az irodalomjegyzékben a keresztnév a vezetéknév után kerül; idegen nevek esetében a keresztnevet vessző választja el a névtől.)

  1. b) a művek évszám szerinti megjelölésével (a könyvészeti hivatkozások b) változata esetében):

GRONDIN, Jean

2002 Bevezetés a filozófiai hermeneutikába. Osiris Kiadó, Budapest.

Mindkét változatra érvényesek a további esetek (de csak az elsővel szemléltetjük).

  • Fordítás: fontosabb művek, alapszövegek esetében, amennyiben nem az eredeti szövegre, hanem annak fordítására hivatkozunk, ajánlatos a fordítót is megadni: GRONDIN, Jean: Bevezetés a filozófiai hermeneutikába. Ford. Nyírő Miklós. Osiris Kiadó, Budapest, 2002.
  • Tanulmány, a szerző tanulmánykötetéből:

DILTHEY, Wilhelm: A hermeneutika keletkezése. In uő: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Gondolat, Budapest, 1974.

  • Tanulmány több szerző munkáit tartalmazó tanulmánykötetből (a szerkesztő és/vagy a válogató megadásával):

KAMPIS György: Test és elme. In Filozófia az ezredfordulón. Szerk. Nyíri Kristóf. Áron Kiadó, Budapest, 2000.

SCHÜTZ, Alfred: Az idegen. In A fenomenológia a társadalomtudományban. Vál. Hernádi Miklós. Gondolat, Budapest, 1984.

GÖRÖMBEI András: Irodalom és nemzeti önismeret. In Az év esszéi 2003. Vál. és szerk. Molnár Krisztina. Magyar Napló, Budapest, 2003.

  • Tanulmány szöveggyűjteményből (a szerkesztő és/vagy a válogató megadásával): BULTMANN, Rudolf: A hermeneutika problémája. In Filozófiai hermeneutika. Szerk. Bacsó Béla. FTIK, Budapest, 1990.
  • Tanulmány folyóiratból: PETHŐ Bertalan: Posztmodernológia. Korunk, 2006/7.

Internetes lelőhelyre való hivatkozás esetén a szerző neve, a tanulmány címe és keletkezésének időpontja után meg kell adni a pontos internet címet és a honlap meglátogatásának időpontját.

 

Képek, ábrák:

A kisebb méretű és az ismeretanyag megértéséhez nélkülözhetetlen képeket, ábrákat, rajzokat, táblázatokat megfelelő helyen beépítjük a szövegbe, olyan méretben és elhelyezésben, amely nem zavarja a szövegszerkesztést.

A szövegben kisebb méretű fehér-fekete ábrákat és képeket helyezhetünk el

A nagyobb méretű ábrák vagy képek a mellékletben helyezhetők el, sorszámozva (a szövegben a rájuk vonatkozó hivatkozások kapnak helyet); számuk lehetőleg ne haladja meg az 5-t, főleg ha színesek is találhatók közöttük.

 

Név- és tárgymutató:

Az összes nevek és a szövegben található kulcsfogalmak ábécé sorrendjének oldalszámok szerinti lelőhelyeit tartalmazza, két oszlopba szerkesztve.

A tördelést követően a kiadó készíti el. A szerzőtől előzetesen szükséges a nevek és fogalmak listája.

 

Román és angol nyelvű kivonat (Rezumat, Abstract):

  • 2-2 oldalnyi terjedelemben, tartalmazza a könyv címét, sűrített gondolatmenetét, fejezetről-fejezetre haladva, a fő fejezetcímekkel és kulcsszavakkal együtt.
  • A kivonatot a tartalomjegyzék román és angol fordítása is helyettesítheti, amennyiben a tartalom kellőképpen részletes.

 

Tartalom:

Tartalmazza az összes fejezetcímeket, alcímeket, a bevezetés, az összegzések, az irodalom, a név- és tárgymutató, a mellékletek és kivonatok megjelenítését.

 

Adatok a szerzőről:

  • Név, születés éve, helye;
  • Tudományos érdeklődés, tudományos fokozat, kutatási terület;
  • Munkahely, beosztás, didaktikai fokozat;
  • Legalább 5 fontosabb publikáció (cím, megjelenés éve), melyek a jegyzet tárgyterületéhez kapcsolódnak;
  • Szintén a tárgyterülethez kapcsolódó fontosabb kutatásszervezői vagy szerkesztői tevékenység, szervezeti tagság, elismerés, kitüntetés.

 

Szaklektorálás:

A kiadvány szakterületének elismert képviselői végzik.

2 szaklektor: lehetőleg 1 a hazai egyetemekről; 1 magyarországi vagy más külföldi egyetemekről.

Max. 0,5-1 oldal lektori vélemény szükséges a szaklektorok sajátkezű aláírásával.

A szakmai lektorálásra a szerző kér fel szaklektorokat.

 

Szaknyelvi lektorálás:

Elvégzi a magyar szaknyelv helyes használatának ellenőrzését (szakkifejezések, nyelvi szerkezetek, fogalmazásmód, stílus).

A szaknyelvi lektorálásra a szerző kér fel olyan szakembert, aki jól ismeri az illető terület magyar szaknyelvét.

 

Szakmai szerkesztés:

Az egyes szakterületek szakmailag elismert oktatóit a BT bevonja a szakszerkesztési munkálatokba. (A megfelelően képzettséggel és tapasztalattal személyek megtalálásához a szerzők segítségét igényeljük).

 

Korrektúra:

A BT végezteti el megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező korrektorokkal.

 

Szövegszerkesztés:

A kézirat szövegét a szerző az alábbi paramétereknek megfelelően szerkeszti meg számítógépen:

Wordban szerkesztett szövegterjedelem:

Normál, Times New Roman betűtípus, 12 pontos betűméret, 1,5-ös sorköz;

32-33 sor x 85 leütés = 1800-2200 leütés/oldal = 120-180 számítógépes oldal/kötet; megengedhető túllépés: max. 20 számítógépes oldal. (Ez kb. megfelel a 200 lapos könyvméretnek.)

Zárójelek: (…)  […]; Idézőjelek: „…”; »…«;

Kötőjel: – ; nagykötőjel, gondolatjel: –

Oldalszámozás: Insert / Page Numbers, alul, középen

Jegyzetek: a lap alján, Word lábjegyzet beszúrás funkcióval, arab számokkal jelölve, automatikus sorszámozással; a jegyzetek szövege mindkét lapszélen legyen rendezve. (Vigyázat, a főszövegtől különállóan kell rendezni!)

Főszöveg:

  • mindkét lapszélen rendezve;
  • fejezetcímekkel, alcímekkel tagolt (a számítógépes tördelés számára megadott formában);
  • ne használjon címsorokat;
  • mellőzze az automatikus számozást;
  • ne használjon elválasztó jeleket;
  • bekezdések: „Enter” leütéssel és a kijelölt szöveg sorkezdeteinek a vonalzón való 3 leütésnyi behúzásával készülnek. (Erre a célra semmiképpen se használjon „Tab”-ot!)
  • a szöveghez tartozó képeket és ábrákat szintén a szerző szerkeszti meg és helyezi el a szövegben a megfelelő helyre, úgy hogy a tördelést ne akadályozzák; különleges eljárások esetén a szerző a tördelő szerkesztőnek segítséget nyújt.
  • képek, ábrák aláírása: az ábra alatt, a főszöveg betűméreténél 1 ponttal kevesebb betűméretes, dőlt betűs, középre rendezett szöveg; előtte és utána 1 sor kihagyás

 

A számítógépes tördelés. Ezt elvégezteti a BT; amennyiben a szerző vállalkozik az elvégzésére, a következőket kell alkalmaznia:

Oldalszám: lent, középen, a főszöveg után 1 sor kihagyással, 11 p.; a számozás 5-el kezdődik a Tartalom címlap alján.

Betűtípus, betűméret, sortávolság:

  • Szöveg betűtípusa: Times New Roman
  • Szöveg betűmérete: 11 p.
  • Végjegyzet: 10 p.
  • Végjegyzet-szám: 8 p.
  • Sortávolság: single
  • Bekezdések: 3 leütés

Szövegrendezés:

  • A főszöveget alkotó mindenik fejezet címoldala új lapra, a jobb oldalra kerül;
  • A Tartalom, Előszó, az összes mellékletek (Irodalom, Képek és ábrák, Név- és tárgymutató, Rezumat, Abstract) címoldala új lapra, a jobb oldalra kerül;
  • Minden szövegegységben: sorvégek rendezése a jobb és a balszélen; ne használjon elválasztó jelet;
  • Mottó-szöveg (amennyiben van ilyen): a cím alatt 1 sor kihagyással a lap jobb féloldalára rendezve, sorvégek mindkét szélen rendezve; méret: 10 p., dőlt betű

Az egyes szövegegységek rendezése:

  • fejezetcím: fent, középre rendezve, TNR, nagybetű, 13 p., kövér, utána 2 sor kihagyás;
  • az 1. alfejezetcímek előzetes felsorolása: balra rendezve, pontozással, TNR, kisbetű, 10 p., dőlt, kövér; a sorok között 1 sor kihagyás; a szövegegység után 2 sor kihagyás;
  • az 1. alcím: középen, 12 p., kövér, előtte 2 sor, utána 1 sor kihagyás;
  • a 2. alcím: bal szélre rendezve, bekezdéssel, 12 p., kövér, dőlt, előtte és utána 1 sor kihagyás;
  • a 3. alcím: bal szélre rendezve, bekezdéssel, 11 p., normál, előtte és utána 1 sor kihagyás;
  • a 4. alcím: bal szélre rendezve, bekezdéssel, 11 p., dőlt, előtte sorkihagyás, utána nem;
  • sorszámozás (amennyiben szükséges): I, II; A, B; 1., 2.; a., b.;
  • a fejezetek megkülönböztetése lehetséges a fejezetcím fölé egy sor kihagyással írva: Első fejezet, vagy 1. előadás (balra vagy középre rendezve, TNR, 12p., dőlt, kövér);
  • a fejezetszöveg végén: Összefoglalás, Kulcsfogalmak, Kérdések, feladatok, Jegyzetek (Címszó bal szélre rendezve, bekezdéssel, TNR, 12 p., dőlt, kövér, 2 sor kihagyás előtte, 1 sor kihagyás utána);
  • Képek, ábrák alá írt szöveg: 1 sor kihagyás a kép alatt, középre rendezve, TNR, 10 p., dőlt; utána 1 sor kihagyás.
  • Előszó aláírása (ha van ilyen): a szöveg végén, jobb szélre rendezve, 1 sor kihagyása, 11 p., dőlt: A szerző
  • Tartalom, Előszó, Irodalom, Képek és ábrák, Név- és tárgymutató, Rezumat, Abstract:

– címsor: középen, TNR, 13 p., kövér, dőlt;

– szöveg: TNR, 11 p., normál, (a Tartalomban a fejezetcímek és az 1. alcímek szerint rendezve).

 

Beküldés:

– elektronikus változatban: bolyait[email protected]

– 1 példányban kinyomtatva, a korrektúra számára

– időpont: 1 hónappal a korrektúrázási, tördelési és nyomdai előkészítési munkálatok tervezett időpontja előtt.

 

Kolozsvár, 2014. október 16.

 

Veress Károly,

az EMK igazgatója

 

 

 

 

 

Comments are closed.