Albert-Lőrincz Márton: Nevelésszociológia

Szerző: Albert-Lőrincz Márton

Cím: Nevelésszociológia

Megjelenés éve: 2009

Támogató: Szülőföld Alap

***

Ez a könyv egyetemi jegyzetnek készült. A szerző célja az volt, hogy alapozó segítő eszközt adjon a nevelés és társadalom közötti kapcsolat jobb megértésében és kutatásában mindazoknak akik munkájuk vagy tanulmányaik során közel kerülnek az iskola és az iskolai nevelés világához, legyenek azok hallgatók, gyakorló pedagógusok vagy kutatók.

Mivel a könyv egyetemi jegyzetnek készült, ennek megfelelően a szerző arra törekedett, hogy bevezetőként képet formáljon a nevelésszociológia létrejöttének feltételeiről, tárgyáról és legfontosabb kutatási területeiről, megalapozva és kontextusba helyezve a további fejezetek témáit.

Már a bevezető fejezetek után tisztázódik a követett emberkép is, az ember az ökoszociális rendszer részeként jelenik meg, aki nevelhető, és akinek a nevelésére szükség van. Az olvasók megismerhetik ezután a szocializáció fogalmát, a szocializáció jelenségének különböző aspektusait, valamint a különböző nevelési tényezőket amelyek ebben a folyamatban szerepet játszanak.

Ezekben a fejezetekben fokozatosan és egyre világosabban fogalmazódik meg az oktatás a nevelés és a társadalom triádikus egysége. A szerző a nevelést társadalmi cselekvésként értelmezi, és áttér a legfontosabb intézményes nevelési tényezőre, az iskolára. Bemutatja az iskolát mint társadalmi intézményt, funkcióit és hatásait, az iskolával szemben támasztott igényeket, az iskolai tantervek szerepét és azon rejtett nevelői hatásokat is, amik az iskolában érvényesülnek.

Az iskoláról szóló fejezetekben az iskolai élet különböző szintjeit és aspektusait ragadja meg, láthatjuk az iskolát mint szervezetet, amely struktúrával és sajátos működési móddal valamint szervezeti kultúrával is rendelkezik, láthatjuk úgy is mint iskolai csoportok közösségét, ahol különböző szociálpszichológiailag is megfogható folyamatok zajlanak le, és láthatjuk úgy is mint egy társadalmi rendszerbe illeszkedő intézményt, amely nagyban függ fenntartójától az államtól és az állami politikáktól.

Az iskola, alapeszménye szerint, a társadalmi mobilitás, a társadalmi felzárkóztatás intézménye is kellene legyen. A szerző ennek a porblémakörnek is szentel egy fejezetet, tisztázza az egyenlőség és esélyegyenlőség fogalmát, valamint csokorba gyűjti azokat a jelentős elméleteket, amelyek a szociológiában a társadalmi különbségek újratermelődéséről szólnak: Bernstein, Bourdieu és Beck tanait ismerhetjük meg.

Az utolsó előtti fejezetben újra az egyének kerülnek a középpontba, és azokat a hatásokat ismerjük meg, amelyeknek a mai világban, a fiatalok életútjának alakításában nagy jelentősséggel bírnak, mint az oktatási expanzió, az ifjúkor státuszváltozása, a munkaerőpiac bizonytalansága, a sebezhetőség vagy a szabadidős ifjúsági kultúra kialakulása.

A könyv záró fejezete azoknak szól, akik a könyben körüljárt témák gondolatébresztő hatásának köszönhetően szívesen foglalkoznának az iskola világának kutatásával, kutatási alapismereteket biztosítva számukra. Szóba kerül a kvantitatív és kvalitatív kutatás stratégiája, a kérdőíves adatfelvételhez szükséges alapismeretek és az iskolai dokumentumok kutatása egyaránt, esettanulmány írásának módjai, illetve a kutatással kapcsolatos etikai kérdések is.

A könyv elsősorban egyetemistáknak és pedagógusoknak íródott, stílusa is ehhez igazodik. Általában az egyszerű, könnyen érthető, magyarázó-részletező stílust részesíti előnyben. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy nagyon jól strukturált, a könyv feldolgozását, megértését, megtanulását nagyban segíti amindenfejezet elején megtalálható bevezető, az azokat lezáró összegzés, kulcsfogalmak kiemelése. A kérdések és feladatok gondolatébresztő jellegűek, ugyanakkor az irodalomjegyzék nagyban segíti a tájékozódást. Külön értékesnek tartom a fejezetek szerinti irodalomjegyzéket, amely hasznos lehet mindazoknak akik a fejezet témájában szeretnének tovább olvasni.

A könyv egy másik erénye, hogy a szerző végigvezeti az olvasót a nevelésszociológia, illetve az iskola világának különböző területein, a jelenségek egésze felől közelítve a részek fele, ezáltal az olvasó könnyen rendszerbe foglalhatja az olvasottakat. Az oktatást-nevelést különböző szinteken is meg tudja ragadni. Szó van a globális folyamatokról, de vizsgálja az iskolát mint intézményt, szervezetet is, és láthatjuk azokat a csoport valamint egyéni szinten jelentkező folyamatokat is, amelyek az iskola világát jellemzik.

Mivel már a könyv elején tisztázza, hogy a nevelésszociológiára úgy tekint mint egy interdiszciplináris tudományra, amely a pedagógia és a nevelésszociológia határmezsgyéjén helyezkedik el önálló ágazati szociológiaként, ennek megfelelően az egyes fejezetekben a hangsúly a pedagógiai, másokban a szociológiai megközelítés érvényesül, ügyelve arra, hogy a nevelés és iskolaügy problematikája társadalmi kontextusban jelenítődjön meg. Ugyanakkor a jelenségek hatékonyabb megértése miatt találkozhatunk a filozófiai illetve a szociálpszichológiai megközelítéssel is.

A pedagógiai megközelítésről nehezebben tudok nyilatkozni, viszont szociológusként azt mondhatom, hogy dicséretes, ahogy a szerző a nevelés társadalmi összefüggéseit feltárja, ahogy figyelembe veszi és ahogy kapcsolódik a különböző szociológiai elméletekhez, legyen szó a szervezeti kultúráról, rejtett tantervről, vagy társadalmi különbségek újratermelődéséről.

Egyet értek a szerzővel abban, hogy a könyvet bizonyára haszonnal forgatják majd a pedagógus-, szociálpedagógus-, szociológus-, szociális munkás hallgatók és mások is.

Dániel Botond

elhangzott 2011. október 18-án

Comments are closed.