Alapszabályzat

I. fejezet. Általános rendelkezések

1. szakasz: A Bolyai Társaság (= Társaság) az 1924. évi 21. sz. törvény, az 1924. évi 772. szabályzat és az 1954. évi 31. sz. rendelet alapján jött létre, a Kolozsvári Bíróság 283/1990. sz. polgári végzése értelmében, és a 282/1990. sz. alatt került bejegyzésre a Kolozsvári Bíróságon vezetett Jogi Személyek Jegyzékébe.

Tekintettel a jogi személyekre vonatkozó rendelkezések módosulására, a jelen iratot a 2000.01.30-i 26. sz. kormányrendelet alapján fogadták el. A Társaság a jelen irat bejegyzése nyomán román jogi személyként mûködik a jelen Alapszabály értelmében és a hatályos törvényeknek megfelelõen.

2. szakasz: A Társaság magánjogi, nem nyereségorinetált, apolitikus, független, más jogi személynek alá nem rendelt jogi személy.

II. fejezet. A Társaság elnevezése, székhelye, idõtartama, felépítése

3. szakasz: A Társaság elnevezése: SOCIETATEA BOLYAI , magyarul: BOLYAI TÁRSASÁG.

4. szakasz: Bélyegzõje: Societatea Bolyai Társaság/Cluj Kolozsvár.

5. szakasz: A Társaság székhelye Kolozs (Cluj) megye, Kolozsvár (Cluj-Napoca), B-dul 21 Decembrie 1989 116 sz. alatt található.

6. szakasz: A Társaság mûködési idõtartama meghatározatlan.

7. szakasz: A kitûzött cél elérése érdekében a Társaság vidéki fiókszervezeteket nyithat a 2000.01.30-i 26. sz. kormányrendelet 13. sz. értelmében. Amennyiben egy minimum 20 fõs csoport fiókszervezetet kíván létrehozni, alapító kérvényt nyújt be, amelyrõl a Közgyûlés dönt.

III. fejezet. A Társaság célja és célkitûzései

8. szakasz: A Társaság célja:

– az önálló magyar felsõoktatási intézményrendszer megteremtésére irányuló jogos és megalapozott közösségi igények támogatása és képviselete, az állami tudományegyetem létrehozását is beleértve, valamint e cél törvényes úton történõ megvalósítási módjainak a feltárása.

9. szakasz: A fenti cél megvalósítása érdekében a Társaság a következõ tevékenységeket folytatja:

– hozzájárul a magyar tannyelvû felsõoktatás minõségi színvonalának és hatékonyságának növeléséhez, európai összefüggésekben, a meglévõ intézmények stratégiai és mûködési elvei összehangolása révén;

– háttérintézményként a Társaság képviseli és közvetíti az állami egyetemi oktatásban tevékenykedõ egyetemi oktatóknak és hallgatóknak pályázatok útján elnyerhetõ belföldi és külföldi támogatásokra irányuló jogos igényeit, s pénzügyi és anyagi tekintetben foglalkozik az elnyert pályázati támogatások kezelésével;

– hozzájárul a tehetségkutatás és -támogatás módozatainak feltárásához és tökéletesítéséhez;

– ösztöndíjakat ad, és általa ösztöndíjak biztosítása lehetséges;

– díjazási alapokat létesít és díjakat oszt ki a felsõoktatási tevékenységek elismerésére;

– a tevékenységeivel valamint a felsõoktatásban kifejtett tevékenységekkel kapcsolatos könyveket és más kiadványokat jelentet meg és terjeszt, tudományos kutatási programokat és pályázatokat támogat;

– együttmûködik a magyar egyetemi hallgatók szervezeteivel és a magyar közösség érdekeit képviselõ, a felsõoktatás terén mûködõ más szervezetekkel;

– hozzájárul a magyar felsõoktatásban végzettek didaktikai-módszertani felkészültségi színvonalának javításához;

– elõsegíti az egyetemi oktatók szakmai továbbképzését, hozzájárul a doktori programok résztvevõinek erkölcsi és anyagi támogatásához;

– szakmai konferenciákat szervez;

– könyvtárakat létesít és mûködtet, a felsõoktatást támogató elektronikus és informatikai szolgáltatásokat biztosít;

– figyelemmel követi a nemzetiségi politikát a fiatal szakemberek foglalkoztatásával kapcsolatos minenfajta megkülönböztetõ vagy korlátozó tendencia kiküszöbölése érdekében;

– a célkitûzéseivel kapcsolatos minden fontos kérdésben véleményt nyílvánít és továbbítja ezt a döntéshozó fórumokhoz;

– gondozza és népszerûsíti a névadó személyiségek emlékét.

IV. fejezet. A társaság vagyona és jövedelme

10. szakasz: A Társaság jelenlegi vagyona 454.978 új lej, a jóváhagyott mérleg értelmében.

A vagyon növelhetõ:

– belföldi vagy külföldi természetes és jogi személyektõl származó adományok és hagyatékok, anyagi és pénzbeni támogatások, ingó és ingatlan javak által;

– kereskedelmi társaságok, alapítványok, szervezetek, egysületek stb. által felajánlott támogatásokkal;

– a Társaság által az érvényes jogszabályok tiszteletben tartásával kifejtett gazdasági tevékenységekbõl (termelés, szolgáltatások, stb.) származó jövedelmekkel.

A Társaság mint magánjogi személy, kereskedelmi társaságokat hozhat létre a 2000. évi 26. sz. kormányrendelet 47. sz. értelmében. A kereskedelmi társaságok tevékenységébõl származó osztalékok, amennyiben azok nem kerülnek újboli befektetésre az adott társaságon belül, kötelezõ módon a Társaság céljainak megfelelõen használhatók fel. A Társaság más közvetlen, járulékos jellegû gazdasági tevékenységeket is folytathat, melyek szoros kapcsolatban állnak a fõ célkitûzésével.

11. szakasz: A Társaság tevékenységeihez szükséges pénzalapokat tagsági díjakból, támogatásokból, adományokból, a központi és helyi állami szervektõl nyert segélyekbõl, könyvek, folyóiratok kiadásából, illetve más törvényes pénzforrásokból biztosítják. A Társaság pénzeszközeinek és anyagi javainak kezelése az ügyviteli titkárság feladatkörébe tartozik. Egy jogi személyiséggel rendelkezõ fiókszervezet anyagi javainak kezeléséért a fiókszervezet elnöksége felel.

12. szakasz: A tagsági díj nagyságát a Közgyûlés szabja meg.

13. szakasz: A fiókszervezetek hozzájárulnak a Társaság központi tevékenységeinek finanszírozásához. Az egyes fiókszervezetek hozzájárulási hányadát kétévente a Közgyûlés határozza meg.

V. fejezet. A Társaság tagsága; a tagok jogai és kötelezettségei

14. szakasz: A Bolyai Társaság tagja lehet bármely személy, aki egyetért ennek a társaságnak a célkitûzéseivel és mûködését támogatja. Ajánlatos, hogy azok, akik igénybe veszik a Társaság szolgáltatásait belépjenek a tagjai sorába.

Az egyetemi hallgatók szervezetei képviselõik által vesznek részt a Társaság tevékenységében.

A Bolyai Társaság tagjai belépési nyilatkozatot vagy a tagsági minõségüket igazoló nyilatkozatot írnak alá és tagdíjat fizetnek. A Közgyülés évente megszabja a tagdíj összegét.

Ott ahol ezt igénylik és lézetik egy megfelelõ szervezeti keret, a tagok területi vagy intézményi fiókszervezetekbe társulhatnak. A helyi jellegû kérdések megoldásában a fiókszervezetek széleskörû önállósággal rendelkeznek.

15. szakasz: A tagok jogai:

– részt vehetnek a Társaság bárminemû tevékenységében;

– a Társaság tagjaiként léphetnek fel belföldön és külföldön, s felhatalmazás alapján képviselhetik a Társaságot;

– javaslatokta nyújthatnak be és jelölteket állíthatnak a vezetõ tisztségekre;

– vezetõi tisztségeket tölthetnek be;

– igénybe vehetik a Társaság szolgáltatásait és pályázatokat nyújthatnak be a Társaság közvetítésével;

– tájékoztatást kaphatnak elektronikus vagy postai úton a Társaság mûködésérõl, az aktuális és betervezett tevékenységekrõl;

– megválaszthatják a Társaság különbözõ szerveit;

– részt vehetnek a Társaság által szervezett minden tevékenységben helyi és országos szinten;

– látogathatják a Társaság székhelyét és könyvtárát;

– kedvezményes áron juthatnak hozzá a Társaság kiadványaihoz.

A Társaság tiszteletbeli tagja lehet bármely román vagy külföldi állampolgár, aki kiemelkedõ tudományos teljesítményeket ért el, illetve értékes hozzájárulásai vannak a Társaság célkitûzései megvalósításához. A tiszteletbeli tagokat a Közgyûlés választja meg. A tiszteletbeli tagok mentesülnek a tagdíj befizetésétõl.

16. szakasz: A tagok kötelezettségei:

– tartsák tiszteletben a Társaság Alapszabályát;

– ne okozzanak a Társaságnak anyagi, erkölcsi vagy más természetû károkat;

– fizessék be a tagdíjat;

– vegyenek részt aktívan a Társaság által szervezett tevékenységekben.

VI. fejezet. A tagsági minõség megszûnése

17. szakasz: A tagsági minõség megszûnik elhalálozás esetén, a tag saját kezdeményezésébõl kifolyólag (visszalépés), vagy a tagok sorából való kizárással. A kizárásról a vezetõ tanács dönthet, amennyiben az illetõ személy bûncselekményt követett el, vagy szándékosan károkat okoz a Társaságnak. A kizárási határozat, a kiértesítéstõl számított 15 napon belül a Közgyûlés elõtt megfellebezhetõ. A Közgyûlés az írásos fellebezés benyújtását követõ elsõ ülésén határozatot hoz.

A tagsági minõségét elveszíti minden olyan személy, aki két egymást követõ évben nem fizeti be a tagdíjat; elõzõleg azonban írásbeli figyelmeztetést kell kapnia arról, hogy a kézbesítéstõl számított egy hónapon belül rendezze az elmaradt összeg befizetését.

VII. fejezet. A társaság vezetõ és ellenõrzõ szervei

18. szakasz: A Társaság szervei a következõk:

a. Közgyûlés;

b. Vezetõ Tanács;

c. Számvizsgáló Bizottság.

19. szakasz: A Közgyûlés jogköre:

– a Társaság stratégiájának és általános célkitûzéseinek meghatározása;

– a költségvetés és a könyvviteli mérleg jóváhagyása;

– a Vezetõ Tanács tagjainak megválasztása és felmentése (titkos szavazással);

– a Számvizsgáló Bizottság tagjainak megválasztása és felmentése;

– fiókszervezetek létesítése;

– az Elnökség és a Számvizsgáló Bizottság által összeállított tevékenységi és pénzügyi beszámolók megvitatása és jóváhagyása;

– a tagdíj megszabása;

– az alapító okirat és az Alapszabály módosítása (a szavazatok 2/3-os többségével hozott határozatok útján);

– a Társaság feloszlatása és felszámolása, a felszámolás után fennmaradt javak rendeltetésének megállapítása;

– bármely más, a törvény vagy az Alapszabály által elõírt jogkör.

A Közgyûlés évente legalább egyszer ülésezik (de rendkívüli esetekben is összehívható), és állandó ellenõrzési joga van a 18. szakasz b. és c. pontjában megjelölt szervek felett. A Közgyûlést a közvetlenül részt vevõ tagok összessége alkotja, valamint a fiókszervezetek és a felsõoktatási intézmények meghatározatlan számú (de legalább egy) képviselõi. A Közgyûlés határozatképes, amennyiben a fiókszervezetek képviselõi közül legalább fele+1 jelen van. Amennyiben a Közgyûlés határozatképtelen, az Elnökség (leghamarabb egy óra múlva) újból összehívhatja, s ebben az esetben a jelenlevõk számától függetlenül határozatképes lesz.

A Közgyûlés határozatait a szavazatok egyszerû többségével hozza.

20. szakasz: A Közgyûlés két ülése között a Társaság tevékenységét 9 tagú Vezetõ Tanács vezeti, melybõl 7 tagot a Közgyûlés választ meg négy évre, 2 tag pedig az egyetemi hallgatók szervezeteit képviseli. A megbízatásuk lejártával a Vezetõ Tanács tagjai újraválaszthatók.

A Vezetõ Tanács határozatképes, amennyiben tagjai fele+1 létszámban jelen vannak az ülésen. Határozatait a szavazatok egyszerû többségével hozza.

A Vezetõ Tanács biztosítja a Közgyûlés határozatai életbe léptetését.

A Vezetõ Tanács havonta legalább egyszer ülésezik, de rendkívüli módon is összehívható, valahányszor ez szükséges.

A Vezetõ Tanácsot a Társaság elnöke hívja össze, vagy, ennek akadályoztatása esetén, valamelyik alelnöke.

A Vezetõ Tanács üléseit az elnök vezeti, vagy, távollétében, az alelnökök egyike.

A Vezetõ Tanács a maga jogkörében:

– a Közgyûlés elé terjeszti az elõzõ tevékenységi idõszakra, a költségvetésre, a könyvviteli mérlegre vonatkozó beszámolót és a Társaság tevékenységi tervét;

– meghatározza a Társaság pénzforrásaival és anyagi javaival való gazdálkodás elveit, javaslatot tesz a költségvetés összeállítási módjára;

– operatív döntéseket hoz;

– versenyvizsgákat szervez a Társaság ügyviteli titkárságán létesített állások betöltésére;

– jogi megállapodásokat köt a Társaság számára és nevében; a Társaságot az állam és harmadik személy elõtt a Vezetõ Tanács elnöke képviseli. Távollétében erre a feladatra az alelnökök egyike is kijelölhetõ;

– jóváhagyja a Társaság szervezeti felépítését és személyzeti politikáját;

– eleget tesz az Alapszabályban elõírt minden más jogkörnek.

21. szakasz: A Vezetõ Tanács tagjai közül megválasztja (négy évre) a Társaság Elnökségét, melyet az elnök, 2 alelnök és a titkár alkot.

Az Elnökség jogköre és feladatai:

– a Közgyûlés megszervezése és összehívása;

– a Társaságot az elnök képviseli a belföldi és külföldi fórumokon; az alelnökök és a titkár felhatalmazás alapján láthatják el ezt a szerepkört;

– a Vezetõ Tanács ülései között az elnök operatív döntéseket hoz (a lehetõségek függvényében az alelnökökkel is tanácskozva), azzal a kikötéssel, hogy kikéri a Vezetõ Tanács utólagos beleegyezését;

– a titkár szervezi a Társaságnak a közélettel és a médiával fenntartott kapcsolatait.

22. szakasz: Az ügyviteli problémák megoldása céljából a vezetõség irodavezetõt, titkárt, pénztárost, könyvelõt, könyvtárost, stb. alkalmazhat.

A Bolyai Társaság ügyviteli titkársága a Vezetõ Tanács által szerzõdés alapján alkalmazott személyzetbõl áll. Az ügyviteli titkárság ügyviteli feladatköröket lát el a Társaság elnöke (a felhatalmazott alelnöke) és titkára irányításával.

23. szakasz: A Társaság belsõ pénzügyi ellenõrzését a Számvizsgáló Bizottság biztosítja. A 3 tagú Számvizsgáló Bizottságot a Közgyûlés négy évre választja meg egyszerû szavazattöbbséggel. A Számvizsgáló Bizottság a jogkörének megvalósítása során:

– ellenõrzi a Társaság vagyonának kezelését;

– beszámolókat állít össze és terjeszt a Közgyûlés elé;

– részt vehet a Vezetõ Tanács ülésein, szavazati jog nélkül;

– betölt minden más jogkört, amelyet az Alapszabály és a Közgyûlés határoz meg számára.

Ténymegállapításairól a Számvizsgáló Bizottság idõszakosan tájékoztatja az Elnökséget, s jelentést terjeszt ezekrõl a Közgyûlés elé.

A Számvizsgáló Bizottság tagjai nem tölthetnek be más tisztséget a Társaságon belül. A Számvizsgáló Bizottság tagjai részt vehetnek a Vezetõ Tanács ülésein, szavazati jog nélkül. A Számvizsgáló Bizottság mûködésének anyagi hátterét a Társaság Elnöksége biztosítja.

24. szakasz: A Közgyûlés tiszteletbeli elnök címet adományozhat a volt elnöknek, az országos elnöki szerepkör betöltése idején elért eredmények elismeréseképpen. A tiszteletbeli elnök tagja lehet a Társaság Vezetõ Tanácsának, konzultatív szavazati joggal.

VIII. fejezet. Záró rendelkezések

25. szakasz: A Társaság elveszíti jogi személyiségét a következõ esetekben:

– jog szerint, amikor

· a célját megvalósította;

· a célja már nem valósítható meg;

· a Közgyûlés vagy a Vezetõ Tanács már nem hívható össze az Alapszabálynak megfelelõen, s amennyiben ez a helyzet az összehívási kötelezettség idõpontjától számított egy évnél tovább tart;

– a bírósági szervek határozata alapján, amikor a Társaság fizetésképtelenné válik;

– a Közgyûlés határozata alapján.

26. szakasz: A Közgyûlés határozata alapján történõ feloszlatás esetén a Társaság vagyonának a felszámolása a Közgyûlés által kinevezett felszámolók által történik.

A felszámolók kinevezésével egyidejûleg a vezetõ szervek megbízása megszûnik.

A társaság feloszlatása és felszámolása a 2000.01.30-i 26. sz. kormányrendelet értelmében történik.

Feloszlatás esetén a romániai magyar történelmi egyházak képviselõibõl alakult bizottság dönt a Bolyai Társaság pénzeszközeinek és anyagi javainak a romániai magyar felsõoktatás érdekében történõ felhasználási formáiról és módozatairól. A Társaság feloszlatását elhatározó Közgyûlés a Társaság vagyonára vonatkozólag is határozatot hoz.

 

Összeállították a Bolyai Társaság tagjai, jogilag megszerkesztette és igazolta Somai László József ügyvéd, 6 példányban, melyek közül 5 példányt a fél rendelkezésére bocsátott ki.

Az igazolási jegyzõkönyv száma: 36/2005.09.25.

Az új Alapszabály elfogadásáról és a módosítások bejegyzésérõl az Egyesületek és Alapítványok Jegyzékébe a Kolozsvári Bíróság döntött a 2005. október 12-i nyilvános ülésen.

Vélemény, hozzászólás?