Fény és árnyék. Interdiszciplináris párbeszéd VII., konferenciafelhívás

A Bolyai Társaság a BBTE-el együttműködve ebben az évben is alkalmat teremt a párbeszédre egy újabb nemzetközi interdiszciplináris konferencia megszervezésével, Fény és árnyék címmel, 2018. október 19–20-án.

A fény mindennapi történése és elemi szükséglete életünknek. Érkezését, létét az ész értelmezési lehetőségei mellett kultikus áhítat, művészi csodálat és sóvárgás kíséri. Éljük, gondoljuk, hiányoljuk, fürdünk benne, öltöztet, lemeztelenít, megmutatja és beragyogja erényeinket, felfedi hibáinkat, kiemeli sajátosságainkat, beárnyékolja. Zenészeket ihlet, szociális helyzetet, életérzéseket ír le: „Nekünk kevés fény jut, árnyékból van több…”

Egyenes vonalban terjed, ha útjába át nem látszó test kerül, sötét térrész alakul ki, árnyékot vet, amelynek alakja és nagysága függ a fényforrás és a megvilágított test alakjától. Minden egyéb variáció és komplikáció már egyenes úton vezet a fizika világába, de ugyanúgy a művészet, hit, gondolat, érzelem, percepció világába is. Ráadásul nem egyértelműen: ahogy lehet részecske és hullám a fizikai értelmezés számára, úgy lehet árnyalat és érzelem, kiemelő és eltakaró, mindenben bármikor kettős… A világűrnek is megvannak a saját árnyékai, a fénysebesség emberi vágyaink határzónájában helyezkedik el, a napfogyatkozást még-még elviseljük, de nem örülünk, ha elfogynak napjaink.

A gondolat is kedveli az fény és árnyék világát. Már Platón szerint is a minket körülvevő világ csak puszta látszata egy magasabb rendű és igazabb valóságnak, ebben az ideák a maguk tökéletességében léteznek, viszont mindaz, ami emberi szemmel látható, csupán földi árnyképnek tekinthető. Asupán a filozófus, a gondolat szabadságával kitüntetett személy képes arra, hogy az érzéki látszat mögé belásson, és a dolgokat valódi mivoltukban szemlélje. Ő a híd, a kiválasztott összekötő idea és valóság között.

Gadamer szerint a szép lényegéhez tartozik az, hogy „megjelenik”: a szép a leginkább „kivilágló” (gör. to ekphanesztaton), e kiviláglás már Platónnál is a szimmetrián alapul: „Világlani azonban annyi, mint valamit bevilágítani, s így azon, amire a sugarak hullanak, megjelenni. A szépség létmódja a fény létmódja.”

A fény – mondja Gadamer – a szó fénye is, hiszen mindent úgy emel ki, hogy az magában véve érthető és belátható, és ebbe a gondolatkörbe vonja be Augustinus magyarázatát a teremtéstörténetről, miszerint Isten a fény megteremtésekor szólal meg először, és ez a megszólalás jelentette a szellemi világosság létrejöttét, amely megvilágítja a megformált dolgok különbségét.

A homály mint a létezés nem-igazsága – Lévinasnál olvassuk: „A művészet maga az elhomályosítás eseménye. […] a művészet nem a kinyilatkoztatás rendjébe tartozik. De nem tartozik bele a teremtés rendjébe sem, amely éppen az ellenkező irányba halad.” A művészet elemi eljárása a tárgy helyettesítése saját magával, mondja Sarte, és minden kép egy nem jelenlévőt tesz prezenciává a tudat számára, ennek egy típusa, amikor valamilyen külsődleges tárgy teszi mindezt, jelen esetben egy műalkotás. A tárgy képként való megragadásakor, mint érzéki aktusban, eleven kapcsolatba lépünk vele, ez azonban csak a kép.

Világíthat „ezer napnál fényesebben” – atombomba, a tömegpusztítás fénye, de a legsötétebb halált és földi kórt hozhatja, és beárnyékolja a lényem és létem.

Lehet járni a halál árnyékának völgyében is (Zsolt 23,4), de aki meglátta a betlehemi csillag ragyogását, „a nép, amely sötétségben ült, nagy fényt látott, s akik a halál országában és árnyékában ültek, fény virradt rájuk” (Mt 4,16), mert „Egyszer csak ott termett mellettük az Úr angyala, és az Úr fényessége körülragyogta őket. Nagy félelem vett erőt rajtuk. Az angyal ezt mondta nekik: »Ne féljetek! Íme, nagy örömet hirdetek nektek, melyben része lesz az egész népnek. Ma született nektek az Üdvözítő, az Úr Krisztus, Dávid városában. Ez lesz a jel számotokra: találni fogtok egy kisdedet pólyába takarva és jászolba fektetve.«”  (Lk 2,9–12)

A nagypénteki és golgotai sötétségből fénybe átöltöző Teljesség képes emberi természetet, attitűdöt gyökeresen megváltoztatni, új életcélt adni: „Már Damaszkusz közelében járt, amikor az égből egyszerre nagy fényesség ragyogta körül. Földre hullott, és hallotta, hogy egy hang így szól hozzá: »Saul, Saul, miért üldözöl engem?« Erre megkérdezte: »Ki vagy, Uram?« Az folytatta: »Én vagyok Jézus, akit te üldözöl.«”  (ApCsel, 9,3–5)

Fény és árnyék kifogyhatatlan téma és eszköz a filmvilág, színház eszköztárában, de tudjuk, hogy „senki sem lépheti át a saját árnyékát”, még az „árnyék film” szereposztásában sem.

Amikor nagy emberek fényében szerettünk volna megmártózni, talán leginkább akkor vetült ránk nagy emberek árnyéka (Sztálin árnyéka Európán), de történelmi tanulságként hordozzuk, hogy sokak fénykora lejár. Még a fényes szelek nemzedéke is sejtette, hogy rengeteg „árnyékkörnyezetet” – gyár árnyékában, palota árnyékában, iskola árnyékában – vetít majd a korra a vörös csillag fénye, és a párhuzamosan működő „árnyékkormányok” nem oldják meg a kamatláb problémáját.

„Sej, a mi lobogónkat

fényes szelek fújják,

sej, az van arra írva:

éljen a szabadság!

Sej, szellők, fényes szellők,

Fújjátok, fújjátok –

holnapra megforgatjuk

az egész világot.”

Azt viszont tudjuk, hogy a „fényes győzelemsorozatok” is vesztes háborúk előzetesei, amelyekben a „fény-képezés” csupán lövészárkok, koncentrációs táborok, közös sírok és emberi lelkek sötétségeit képes rögzíteni. Ilyenkor lesz árnyéka a léleknek is – mondja Jung –, mert mindazok a belső törekvések, igények, lelki funkciók, amelyek a tudat számára elfogadhatatlanok, amelyeket nem valósíthattunk meg, és amelyek az elhárító mechanizmusok miatt a tudattalanba kerülnek, elhomályosítják a belső fényt.

S ha a tüdőn képződik árnyék, akkor az ember is hamarosan önmaga árnyéka lehet, amely állapoton már Richard Strauss Árnyék nélküli asszonya sem segíthet.

Ha emberként nem figyelünk a fényre, mint szükséges és megújuló energiaforrásra, akkor már csak a szentjánosbogarak fognak világítani nekünk, majd az örök világosság.

A szervezőbizottság a konferencia interdiszciplináris jellegéből adódóan arra kéri az előadókat, a felkészülés során legyenek tekintettel arra, hogy az előadások nem szakmabeliek számára is érthetőek és követhetőek legyenek.

Részvételi szándékát és előadásának munkacímét, kérjük, közölje július 15-ig, a legfeljebb 500–600 betűs kivonatát pedig küldje el szeptember 15-ig a bolyaitarsasag@gmail.com e-mail címre!

A konferencia szervezőbizottsága fenntartja a jogot, hogy csak azokat az előadás-javaslatokat illessze a konferencia programjába, amelyek a beérkező kivonatok alapján a jelzett témakörhöz tartozónak bizonyulnak.

A konferencián elhangzott előadásokat önálló kötetben megjelentetjük. A részletes program összeállítása után a formai követelményeket megküldjük a résztvevőknek. A publikálásra előkészített szövegváltozatokat 2018. december 1-ig ugyancsak a fenti e-mail címre kérjük beküldeni.

A részletes programot további körleveleinkben ismertetjük.

A közelgő együttműködés reményében sikeres munkálkodást kívánunk!

 

Kolozsvár, 2018. június 18.

A konferencia szervezőbizottsága:

Dr. Soós Anna, rektorhelyettes

Dr. Gábor Csilla, a Bolyai Társaság elnöke

Dr. Péter István

Dr. Borbély Sándor

Dr. Berszán Lídia

Dr. Rüsz-Fogarasi Enikő

Dr. Veress Károly

Bilibók Renáta

MentésMásként pedagógia konferencia

A Bolyai Társaság szeretettel ajánlja mindenki figyelmébe a BBTE BTK Láthatatlan Kollégiuma által szervezett konferenciát.

A mentésMásként pedagógia konferencia célja, hogy lebontsuk a tévhiteket és másként mentsük el azokat a bevésődött gyakorlatokat, amelyek ellehetetlenítik egy demokratikus és funkcionális oktatási rendszer létrejöttét. Az áthallásos cím az oktatásban részt vevő minden gyermek bevonását célzó módszerek felkutatására is vonatkozik.

Az előadások, műhelyek és kerekasztal-beszélgetések során az oktatási rendszert érintő általános kérdéseket (pedagógusképzés, gyermekszegénység, szociális hátrány, inklúzió, rasszizmus, abúzus) egy-egy gyakorlati támponton, tanítási tapasztalaton, bevált módszeren keresztül közelítjük meg.

Program

Sajátos nevelési igényű gyermekek a romániai oktatásban
09:00-10:00 Nagy B. Szilárd: Diagnózisalapú fejlesztés. A hazai iskolai integráció dilemmái
10:00-11:30 Érzem, amit érzel – érzékenyítő workshop. Műhelyvezető: Ilyés Irén

11:30-11:45 Szünet

Elmélet és gyakorlat szociális hátrányra és inklúzióra
11:45-12:45 Gyermekvédelem és gyermekjogok – tévhitek és gyakorlat
12: 45-13:15 Szegénységszociológia: ok helyett okozat?
13:15-13:45 Harbula Hajnalka: Tapasztalati közösségek és az oktatáshoz való hozzáférés. A ROMEDIN projekt
13:45-14:15 Major Zsuzsa: „Állványozás” szociális és érzelmi tanulással

14:15-15:30 Ebédszünet

Gyermekjogok: elméletből gyakorlat
15:30-16:30 Juhász Bálint: Diákok és közélet – online-előadás
16:30-17:00 László Éva: A szexuális bántalmazás megelőzési lehetőségei az iskolában. „Csak, megkérem, a szexről és az erőszakról ne beszéljünk.”
17:00-17:45 A jogvédelemtől a jogérvényesítésig: mire jók a jogok? – beszélgetés diákokkal

17:45-18:00 Szünet

18:00-18:30 Jelelő Kórus előadása – Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája

18:30-20:00 A pedagógusképzés és az oktatási rendszer tabuiról – szakmai kerekasztal

Regisztrálj ITT június 6-ig:
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSd2c6Yt44kZUNDptoYgVcEiTtG1aoApfSoVsganCOzMmVhu_w/viewform

VBE: Ludányi Ágnes, Hadnagy József

A Virtuális Bolyai Egyetem következő előadását Ludányi Ágnes és Hadnagy József tartják.

Dr. Ludányi Ágnes: Veszélyes vagy biztonságos 21. század?
Az előadás a 21. századi veszélyeket és kihívásokat elemzi, különös tekintettel a megküzdés pszichológiai és társadalmi közösségi lehetőségeivel.

Dr. Hadnagy József: Kapcsolataink összekötnek vagy elválasztanak?
Az előadás az emberi kapcsolatokat elemzi. Azok törvényszerűségeire, jellemzőire mutat rá s közben a hallgató eldöntheti, hogy ezek mennyire kapcsolnak össze minket egy közösséggé, vagy éppen mennyire választanak el attól.

Időpont: 2018. május 22. (kedd), 18 óra

Helyszín: BBTE, Római Katolikus Teológia Kar díszterme, Szentegyház (Iuliu Maniu) u. 5.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Részletekért kövessék az előadás Facebook-eseményét: https://www.facebook.com/events/1655301601225651/

FRISSÍTÉS! Elmarad a május 8-ra tervezett VBE-előadás!

Tisztelt Érdeklődők!
Sajnálattal közöljük, hogy a május 8-ra tervezett beszélgetés elmarad! Kérjük, kövessék a Bolyai Társaság honlapját, Facebook-oldalát, mert az előadást remélhetőleg még a jelen tanév ideje alatt újraprogramáljuk!
Megértésüket köszönjük!

Virtuális Bolyai Egyetem: Nemes Gáspár – Keszeg Vilmos: Az Alzheimerről. A homo narrans és a disznarratív agy

Az Alzheimerről. A homo narrans és a disznarratív agy
Beszélgetőtársak:
dr. Nemes Gáspár, Heidelbergi Egyetem, Network Aging Research , Alzheimer-kutató
dr. Keszeg Vilmos, BBTE, néprajzkutató

A történet használata, az események történetben való érzékelése és megjelenítése az ember egyik legősibb habitusa. A történet változatos funkciókat tölt be. Szerepe van a világ megértésében és értelmezésében, az identitás építésében és kifejezésében, a mindennapi és a művészi kommunikációban, ugyanakkor a másként elérhetetlen világokba (múlt, fikció, lokális életvilágok, privát szféra) enged betekintést. A történetmondásnak koronként, társadalmanként sajátos szokásai és szabályai vannak.
A két előadó beszélgetése a narratív tevékenység kulturális gyakorlatát, valamint a narratív kompetencia diszfunkcióit, deficitjeit szembesíti. A megközelítés tehát két szempontot érvényesít: az antropológia, a narratológia, valamint az orvostudomány, az agykutatás nézőpontját.

Időpont: 2018. május 8. (kedd), 18 óra

Helyszín: Jókai (Napoca) u., 11. sz. (Történeti Intézet), Ferdinand terem

Áldott húsvéti ünnepeket kíván a Bolyai Társaság vezetősége!

Virtuális Bolyai Egyetem – Szabó T. Attila (DSc.biol., BioDatLab, Balatonfüred): Festetics Imre és a genetika tudományának a megszületése: „A Természet Genetikai Törvényei” (1819)

A Virtuális Bolyai Egyetem áprilisi mehívottja, Szabó T. Attila (DSc.biol., BioDatLab, Balatonfüred) Festetics Imre és a genetika tudományának a megszületése: „A Természet Genetikai Törvényei” (1819) címmel tart előadást.

Pontosan 2018 áprilisában lesz 199 éves az a “Beltenyésztésről” (“Über Inzucht”) címmel közölt német nyelvű szakcikk, melyben Festetics Imre – legjobb tudásunk szerint a világon elsőként –kimondta, hogy a “Természet Genetikai Törvényei” egy új és önálló tudományterület törvényei. Mendel előtt 46 évvel megelőlegezte a mendeli törvények egy részét, és megállapította, hogy a “Természet Genetikai Törvényei” nem magyarázhatók a véren keresztüli öröklődés korabeli elképzelésével. Azt is világosankimondta, hogy az öröklődést nem a külső környezet (nurture), hanem az élőlények belső folyamatai irányítják. Felismerte, hogy a genetikai törvények növényekre, állatokra és az emberre egyaránt érvényesek. Azt is hangsúlyozta, hogy megértésükhöz jól tervezett beltenyésztéses kísérletekre és matematikai módszerekre van szükség. Kimondva-kimondatlanul megsejtette az öröklődés, a kiválogatás (szelekció) és a fejlődés (evolúció) kapcsolatát is
Festetics Imre nem magános farkasként, hanem egy nagy tudományos vita részeseként, egy tudományos vita 61. (záró) közleményében arra a kérdésre adott előre mutató választ, hogy “Mi öröklődik és hogyan?” Az sem mellékes, hogy ez a válasz Mendel városában, Brünnben került közlésre, 3 évvel Mendel születése előtt egy európai olvasottságú tudományos folyóiratban. Nem kétséges tehát Festetics Imre (1764–1846) előfutára volt Gregor Mendelnek (1822–1884), és eredményeinek ismerete nélkül nem értelmezhetők helyesen a genetika tudományának a kiemelkedéséhez vezető folyamatok.
Festetics Imre felismerésének jelentőségét külön kiemeli, hogy eredményeit saját, Nyugat-Magyarországon végzett keresztezési kísérleteire alapozva egy korabeli juhnemesítő “kutatóhálózat” vezéregyéniségekét érte el. Az sem mellékes, hogy ezek az eredmények a Magyar Tudományos Akadémia alapításának a korában születtek és a felfedező – Festetics Imre – a magyar akadémiát megalapító Széchenyi Istvánnak nagybátyja volt.

További részletek az előadás Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/events/593127454384641/

Időpont: 2018. április 24. (kedd), 18 óra

Helyszín: BBTE Klubterme (E. de Martonne u. 1.)

 

Communitas Alapítvány – Pályázati felhívás könyvkiadásra

Kedves Kollégák!

 

A Communitas Alapítvány Könyvkiadás Szaktestülete kiírta az idei könyvkiadási pályázatát. A Bolyai Társaság – Egyetemi Műhely Kiadó ebben az évben is vállalkozik pályázatok benyújtására és a támogatást nyert kiadványok megjelentetésére.

A Bolyai Társasághoz beküldendő pályázati anyagnak a következőket kell tartalmaznia:

  • a pontosan kitöltött pályázati űrlap (mellékelve, csak a kiadványra vonatkozó részeket kell kitölteni: római II., III. alpont sárgával jelölt szekciói, valamint a teljes 1. sz. melléklet!);
  • a kiadásra előkészített, megszerkesztett végleges kézirat elektronikusan; 2018-tól kezdve a pályázathoz tartozó, kiadóilag megszerkesztett kéziratot nem kell kinyomtatva mellékelni!
  • 2 szaklektori vélemény a szakterület elismert képviselőitől, a véleményezők saját kezű aláírásával, az elérhetőségüket is feltüntetve.

A pályázatban való részvétel feltétele a 2018. évi BT tagsági díj befizetése.

A pályázatok benyújtása csakis erre a célra kiállított pályázati űrlapokon történhet, amelyeket megtalálnak a csatolmányban. Kérjük, a mellékelt űrlapon dolgozzanak!

A megadott feltételeket nem teljesítő pályázatok formailag hibásnak számítanak és nem képezik tartalmi elbírálás tárgyát.

A pályázati űrlapokat elektronikusan, a pályázatra benyújtandó kéziratokat ugyancsak elektronikus formátumban (CD-n, DVD-n) juttassák el a Bolyai Társaság – Egyetemi Műhely Kiadó e-mail címére: egyetemimuhely@gmail.com

A pályázat benyújtási határideje a Bolyai Társasághoz 2018. április 20. Ezt követően beérkező pályázatokat ebben a pályázati körben nem áll módunkban figyelembe venni!

A Bolyai Társaság által benyújtható pályaművek száma legtöbb 12 lehet. Ha ennél több pályázat érkezik be, a Bolyai Társaság vezetősége dönt arról, hogy mely pályázatokra igényelnek támogatást a Communitastól.

A fentieken kívül kérjük, vegyék még figyelembe:

  • A Bolyai Társaság könyvkiadással kapcsolatos határozata értelmében pályázatra csak végleges, szerkesztett kéziratot lehet benyújtani, a szaklektori vélemények kíséretében. A támogatás elnyerése esetén kizárólag a nyomdai előmunkálatokra (korrektúra, tördelés) kerülhet sor!
  • A támogatott kiadványok megjelentetését csak az eredményhirdetést követően vállaljuk.

Bármilyen további kéréssel, kérdéssel forduljanak bizalommal a Bolyai Társaság irodavezetőjéhez:

Bilibók Renáta, Kolozsvár, B-dul 21 Decembrie 1989, 116. sz., mobil: 0755684997​

 

A sikeres együttműködés reményében tisztelettel,

Dr. Gábor Csilla, a BT elnöke

Dr. Veress Károly, a kiadó igazgatója

FRISSÍTVE! Kéziratok leadási határideje – 2018

Kedves Kollégák, tisztelt Szerzők!

A Bolyai Társaság és az Egyetemi Műhely Kiadó vezetősége ‒ az előző évek könyvkiadási tapasztalatai és a 2018. jan. 27-i határozata alapján ‒ az érdekeltek szíves tudomására hozza, hogy idén a Bolyai Társaság csak azoknak a kéziratoknak a pályáztatását vállalja a kiadási támogatás elnyerése, illetve az Egyetemi Műhely Kiadónál való megjelentetése céljából, amelyek az alább felsorolt pályázati és kiadási feltételeknek eleget tesznek, és legkésőbb 2018. május 31-ig, illetve az ennél korábbi dátumon megjelent pályázati felhívás aktuális határidejéig[1] megérkeznek a Bolyai Társaság irodájába:

  1. Végleges formára hozott, teljes és egységesen szerkesztett kézirat (a szerkesztő megnevezésével), word és pdf formátumban;
  2. A kézirat szükséges tartozékai: a szerző vagy más szakember által írt előszó; a név- és tárgymutató összeállításához szükséges címszavak; román és angol nyelvű kivonatok és kulcsszavak; tartalomjegyzék; rövid ismertető a szerző szakmai tevékenységéről;
  3. Legalább egy szaklektori vélemény a szakterület elismert képviselőjétől.

A május 31-i, illetve a kijelölt beérkezési határidő után a kéziratokon csak kisebb módosításokra, kiegészítésekre lesz lehetőség, a kiadó munkatársaival egyeztetett időrendben; nagyobb terjedelmű, strukturális módosítások nem lehetségesek, illetve, amennyiben mégis szükségesek, a kézirat kiadása áttolódhat a következő évi kiadási tervbe.

A jelzett időpont előtt lezáruló pályázati határidők esetében csak azokat a kéziratokat pályáztatjuk, amelyeknek a szerzői írásbeli nyilatkozatban vállalják, hogy a munkát május 31-ig, de legkésőbb a pályázat elbírálásáig befejezik. Ennek hiányában az elnyert támogatást más kiadványok megjelentetésére fordítjuk.

A május 31., illetve a kijelölt beérkezési határidő után beérkezett kész, szerkesztett kéziratok kiadására a következő évi kiadási tervben kerülhet sor, vagy pedig a kiadási tevékenység újraütemezése útján, amennyiben átirányíthatókká válnak a feltételeket időközben nem teljesítő kiadványokra nyert támogatások, illetve ha a szerző maga szerez más forrásokból támogatást.

A kéziratok szerkesztése során kérjük, legyenek tekintettel az EMK sorozatainak szerkesztési szabályzataira. Ezek elérhetőek a kiadó honlapján.

A Bolyai Társaság a szerzőkkel (a közös tanulmánykötetek és konferenciakötetek esetében a kötetek szerkesztőivel) a kéziratok beérkezésekor kiadási előszerződést köt.

FIGYELEM! A Bolyai Társaság Vezetőségének határozata értelmében amennyiben a pályázatra benyújtott, támogatást nyert kézirat a szerző mulasztása miatt nem kerülhet kiadásra, s így a pályázati támogatás elvesz, a szerző kéziratainak pályáztatását és kiadását az Egyetemi Műhely Kiadó a soron következő 3 évben nem vállalja!

A felsoroltak tiszteletben tartását a pályázati előírások és határidők betartása, a kéziratok nyomdai előkészítésének az optimális ütemezése, a nyomdai munkálatok évvégi tehermenetesítése, és nem utolsó sorban a kiadói tevékenység minőségének a biztosítása egyaránt megköveteli.

Szíves megértésüket köszönjük!

Kolozsvár, 2108. március 19.

Veress Károly, az EMK igazgatója

Gábor Csilla, a BT elnöke

[1] Kérjük, minden esetben vegyék figyelembe a Bolyai Társaság – Egyetemi Műhely Kiadó által közzétett pályázati felhívásokban kitűzött határidőket!

VBE – Homa Ildikó: Pszicho-szóma vagy szomato-psziché?

A második félév második VBE-előadója, Homa Ildikó Pszicho-szóma vagy szomato-psziché? Embodiment: az érzelmek „megtestesülése” a nyelvben. címmel tart előadást.

“Az előadásomban arra keresek választ, hogy milyen módon próbáljuk szavakba önteni az érzelmeinket. A pszichoszomatika azt mutatja meg, hogy miként befolyásolják a testünket az érzelmeink, mit mond a testünk a lelkünkről. A testünk elárulja a lelkünket. De a lelkünk (vagy a nyelvünk) el tudja-e árulni a testünket? A kognitív nyelvészet metaforaelmélete felvázolja az utat a testtől a lélekig. A szenzomotoros tapasztalatok képezik a verbális kifejezéseink alapját. Érzelmeink tehát egyféleképpen meg vannak testesülve. Nem léteznek érzelmek testi implikációk nélkül. Nemcsaka forrás (test), de a cél (lélek) is testesülve van (embodied).”

Időpont: 2018. március 13. (kedd), 18 óra

Helyszín: BBTE, Római Katolikus Teológia Kar díszterme, Szentegyház (Iuliu Maniu) u. 5.