VBE – Fazakas Sándor: Kübernetika – egy elfelejtett teológiai tudomány aktualitása

A Virtuális Bolyai Egyetem novemberi meghívottja dr. Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem munkatársa, a BBTE díszdoktora.
 
Ki gondolná napjainkban, hogy a kübernetika fogalma alatt nem egyszerűen az elektronikus hírközlés szabályozásának és a dinamikus rendszerek törvényszerűségeinek elméletét kell értenünk, hanem olyan kifejezéssel van dolgunk, amely már a Bibliában is előfordul (1Kor 12,18)? A Szentírásban és a teológiában a „kübernézisz” az egyház vezetésének tudományát jelenti. Az előadás során arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen különbségek és hasonlóságok jelentkeznek az egyház (teológiailag átgondolt) kormányzása és a társadalmi szervezetek vezetése tekintetében. Hogyan hat és hatott a társadalmi együttélés kultúrája az egyház szervezeti-intézményes működésére – és milyen impulzusokat adhat a keresztyénség a modern társadalom önszerveződése számára? Úgy tűnik, az egyház idegenkedése a szervezetfejlesztés- és a menedzsmenttudományok iránt már a múlté; nem elzárkózásra, hanem párbeszédre és kölcsönhatásokra van szükség ahhoz, hogy az egyház betölthesse feladatát a modern korban. Ebben a kölcsönhatásban a kübernetika fogalma a „híd” szerepét töltheti be a keresztény egyház és a civil társadalom között.
Időpont: 2018. november 13. (kedd), 18 óra
Helyszín: BBTE, Református Teológia Kar (Horea u. 7. sz.), 20. terem (földszint)
Kérjük, további információkért kövessék a Facebook-eseményt (https://www.facebook.com/events/310049552922890/), valamint a Bolyai Társaság honlapját!

Fény és árnyék. Interdiszciplináris párbeszéd VII.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk a Bolyai Társaság 7. interdiszciplináris konferenciájára.

IDŐPONT: 2018. október 20. (szombat), 9–19 óra

HELYSZÍN: Babeş-Bolyai Tudományegyetem főépülete (Farkas / Kogălniceanu u. 1.), II. emelet, Augustin Maior (239. sz.) előadóterem.

PROGRAM

9:00–9:10 MEGNYITÓ. A jelenlevőket köszönti Péter István, a Bolyai Társaság alelnöke.

Elnök: Borbély Sándor

9:10–10:00 NÉDA ZOLTÁN: Az árnyékból kimért fénysebesség

10:00–10:10 VITA
10:10–10:20 SZÜNET

10:20–10:40 Molnár-Bodrogi Enikő: A gyöngyvirág árnyéka és a hó elillanó fénye – Fények és árnyak Bengt Pohjanen költészetében.

10:40–11:00 Péter István: A prófétaság fényes percei és árnyoldalai Jeremiás próféta életében

11:00–11:20 Coca Gabriela: A fény és az árnyék polaritása Richard Wagner Lohengrin című operájában

11:20–11:35 VITA
11:35–11:45 SZÜNET

Elnök: Molnár-Bodrogi Enikő

11:45–12:05 Jakab Villő Hanga: Sötétség, homály, árnyék a kortárs ifjúsági regények emancipatorikus erejének fényében. Az irodalom válasza az iskolai abúzusra

12:05–12:25 Dósa Zoltán: Manipuláció és sötét triád. Tehetségek az árnyékos oldalon.

12:25–12:45 Jáger-Péter Mónika: Érzékelés és képi értelem

12:45–13:00 VITA
13:00–14:30 EBÉD

Elnök: Rüsz-Fogarasi Enikő

14:30–15:20 KORONDI ÁGNES: Szent Lúcia, a „fény útja” a késő középkori magyarországi irodalomban

15:20–15:30 VITA
15:30–15:40 SZÜNET

Elnök: Kereskényi Sándor

15:40–16:00 Farmati Anna: Az új fény első hajnala: teremtésteológia a hexameron-himnuszokban

16:00–16:20 Ferencz Emese: A liturgia fénykora

16:20–16:40 Jankó-Szép Yvette: Juhani Aho Juhája a neoromantikától a fény–árnyék-dramaturgiáig

16:40–17:00 Varga P. Ildikó: Énidentitások. Fikció és valóság viszonya Pirkko Saisio Ellenfény című autofikciós művében

17:00–17:20 VITA
17:20–17:30 SZÜNET

Elnök: Farmati Anna

17:30–17:50 Kereskényi Sándor: A heideggeri fényfelfogás átértelmezése Gianni Vattimo esztétikájában

17:50–18:10 Rüsz-Fogarasi Enikő: A kora újkori levéltárak árnyékos oldalai: a számadások

18:10–18:30 Abrudbányai Melinda: Néhány lépés egy árnyékjelentés felé. Kétnyelvű egészségügyi kommunikációs helyzetek reflektorfényben.

18:30–18:45 VITA
18:45 ÁLLÓFOGADÁS

VBE-vetítés a Kolozsvári Magyar Napokon

A Bolyai Társaság – Egyetemi Műhely Kiadó nyílt napot szervez a Kolozsvári Magyar Napok keretén belül, amelyen főbb tevékenységi területeinket ismertetjük. Ugyanakkor tudományos előadások vetítésére is sor kerül:
– Benkő Elek: A székely írás középkori és kora újkori emlékei Erdélyben
– Gergely Árpád László: Gravitációs hullámok, felfedezésük és a 2017-es Fizikai Nobel-díj
Elsősorban azokat szólítjuk meg, akik szerettek volna, de nem tudtak részt venni az előadásokon, ugyanakkor azokat is szeretettel várjuk, akik szeretnék újranézni ezeket.
Szervezők: Bolyai Társaság, a BBTE Magyar Történeti Intézete

Helyszín: Babeş-Bolyai Tudományegyetem Főépülete (Farkas/M. Kogălniceanu u. 1. sz.), Blaga terem

Időpont: 2018. augusztus 25. (szombat), 14 óra

Módosult a jelentkezési határidő! Fény és árnyék. Interdiszciplináris párbeszéd VII.

Tisztelt Érdeklődők!

Fény és árnyék. Interdiszciplináris párbeszéd VII. konferencia jelentkezési határidejét meghosszabbítottuk.  Részvételi szándékukat és előadásuk munkacímét, kérjük, augusztus 15-ig jelezzék, a legfeljebb 500–600 betűs kivonatát pedig szeptember 15-ig a bolyaitarsasag@gmail.com e-mail címre várjuk!
A konferencia felhívása itt olvasható.

Tisztelettel,
a szervezők

Fény és árnyék. Interdiszciplináris párbeszéd VII., konferenciafelhívás

A Bolyai Társaság a BBTE-el együttműködve ebben az évben is alkalmat teremt a párbeszédre egy újabb nemzetközi interdiszciplináris konferencia megszervezésével, Fény és árnyék címmel, 2018. október 19–20-án.

A fény mindennapi történése és elemi szükséglete életünknek. Érkezését, létét az ész értelmezési lehetőségei mellett kultikus áhítat, művészi csodálat és sóvárgás kíséri. Éljük, gondoljuk, hiányoljuk, fürdünk benne, öltöztet, lemeztelenít, megmutatja és beragyogja erényeinket, felfedi hibáinkat, kiemeli sajátosságainkat, beárnyékolja. Zenészeket ihlet, szociális helyzetet, életérzéseket ír le: „Nekünk kevés fény jut, árnyékból van több…”

Egyenes vonalban terjed, ha útjába át nem látszó test kerül, sötét térrész alakul ki, árnyékot vet, amelynek alakja és nagysága függ a fényforrás és a megvilágított test alakjától. Minden egyéb variáció és komplikáció már egyenes úton vezet a fizika világába, de ugyanúgy a művészet, hit, gondolat, érzelem, percepció világába is. Ráadásul nem egyértelműen: ahogy lehet részecske és hullám a fizikai értelmezés számára, úgy lehet árnyalat és érzelem, kiemelő és eltakaró, mindenben bármikor kettős… A világűrnek is megvannak a saját árnyékai, a fénysebesség emberi vágyaink határzónájában helyezkedik el, a napfogyatkozást még-még elviseljük, de nem örülünk, ha elfogynak napjaink.

A gondolat is kedveli az fény és árnyék világát. Már Platón szerint is a minket körülvevő világ csak puszta látszata egy magasabb rendű és igazabb valóságnak, ebben az ideák a maguk tökéletességében léteznek, viszont mindaz, ami emberi szemmel látható, csupán földi árnyképnek tekinthető. Asupán a filozófus, a gondolat szabadságával kitüntetett személy képes arra, hogy az érzéki látszat mögé belásson, és a dolgokat valódi mivoltukban szemlélje. Ő a híd, a kiválasztott összekötő idea és valóság között.

Gadamer szerint a szép lényegéhez tartozik az, hogy „megjelenik”: a szép a leginkább „kivilágló” (gör. to ekphanesztaton), e kiviláglás már Platónnál is a szimmetrián alapul: „Világlani azonban annyi, mint valamit bevilágítani, s így azon, amire a sugarak hullanak, megjelenni. A szépség létmódja a fény létmódja.”

A fény – mondja Gadamer – a szó fénye is, hiszen mindent úgy emel ki, hogy az magában véve érthető és belátható, és ebbe a gondolatkörbe vonja be Augustinus magyarázatát a teremtéstörténetről, miszerint Isten a fény megteremtésekor szólal meg először, és ez a megszólalás jelentette a szellemi világosság létrejöttét, amely megvilágítja a megformált dolgok különbségét.

A homály mint a létezés nem-igazsága – Lévinasnál olvassuk: „A művészet maga az elhomályosítás eseménye. […] a művészet nem a kinyilatkoztatás rendjébe tartozik. De nem tartozik bele a teremtés rendjébe sem, amely éppen az ellenkező irányba halad.” A művészet elemi eljárása a tárgy helyettesítése saját magával, mondja Sarte, és minden kép egy nem jelenlévőt tesz prezenciává a tudat számára, ennek egy típusa, amikor valamilyen külsődleges tárgy teszi mindezt, jelen esetben egy műalkotás. A tárgy képként való megragadásakor, mint érzéki aktusban, eleven kapcsolatba lépünk vele, ez azonban csak a kép.

Világíthat „ezer napnál fényesebben” – atombomba, a tömegpusztítás fénye, de a legsötétebb halált és földi kórt hozhatja, és beárnyékolja a lényem és létem.

Lehet járni a halál árnyékának völgyében is (Zsolt 23,4), de aki meglátta a betlehemi csillag ragyogását, „a nép, amely sötétségben ült, nagy fényt látott, s akik a halál országában és árnyékában ültek, fény virradt rájuk” (Mt 4,16), mert „Egyszer csak ott termett mellettük az Úr angyala, és az Úr fényessége körülragyogta őket. Nagy félelem vett erőt rajtuk. Az angyal ezt mondta nekik: »Ne féljetek! Íme, nagy örömet hirdetek nektek, melyben része lesz az egész népnek. Ma született nektek az Üdvözítő, az Úr Krisztus, Dávid városában. Ez lesz a jel számotokra: találni fogtok egy kisdedet pólyába takarva és jászolba fektetve.«”  (Lk 2,9–12)

A nagypénteki és golgotai sötétségből fénybe átöltöző Teljesség képes emberi természetet, attitűdöt gyökeresen megváltoztatni, új életcélt adni: „Már Damaszkusz közelében járt, amikor az égből egyszerre nagy fényesség ragyogta körül. Földre hullott, és hallotta, hogy egy hang így szól hozzá: »Saul, Saul, miért üldözöl engem?« Erre megkérdezte: »Ki vagy, Uram?« Az folytatta: »Én vagyok Jézus, akit te üldözöl.«”  (ApCsel, 9,3–5)

Fény és árnyék kifogyhatatlan téma és eszköz a filmvilág, színház eszköztárában, de tudjuk, hogy „senki sem lépheti át a saját árnyékát”, még az „árnyék film” szereposztásában sem.

Amikor nagy emberek fényében szerettünk volna megmártózni, talán leginkább akkor vetült ránk nagy emberek árnyéka (Sztálin árnyéka Európán), de történelmi tanulságként hordozzuk, hogy sokak fénykora lejár. Még a fényes szelek nemzedéke is sejtette, hogy rengeteg „árnyékkörnyezetet” – gyár árnyékában, palota árnyékában, iskola árnyékában – vetít majd a korra a vörös csillag fénye, és a párhuzamosan működő „árnyékkormányok” nem oldják meg a kamatláb problémáját.

„Sej, a mi lobogónkat

fényes szelek fújják,

sej, az van arra írva:

éljen a szabadság!

Sej, szellők, fényes szellők,

Fújjátok, fújjátok –

holnapra megforgatjuk

az egész világot.”

Azt viszont tudjuk, hogy a „fényes győzelemsorozatok” is vesztes háborúk előzetesei, amelyekben a „fény-képezés” csupán lövészárkok, koncentrációs táborok, közös sírok és emberi lelkek sötétségeit képes rögzíteni. Ilyenkor lesz árnyéka a léleknek is – mondja Jung –, mert mindazok a belső törekvések, igények, lelki funkciók, amelyek a tudat számára elfogadhatatlanok, amelyeket nem valósíthattunk meg, és amelyek az elhárító mechanizmusok miatt a tudattalanba kerülnek, elhomályosítják a belső fényt.

S ha a tüdőn képződik árnyék, akkor az ember is hamarosan önmaga árnyéka lehet, amely állapoton már Richard Strauss Árnyék nélküli asszonya sem segíthet.

Ha emberként nem figyelünk a fényre, mint szükséges és megújuló energiaforrásra, akkor már csak a szentjánosbogarak fognak világítani nekünk, majd az örök világosság.

A szervezőbizottság a konferencia interdiszciplináris jellegéből adódóan arra kéri az előadókat, a felkészülés során legyenek tekintettel arra, hogy az előadások nem szakmabeliek számára is érthetőek és követhetőek legyenek.

Részvételi szándékát és előadásának munkacímét, kérjük, közölje július 15-ig, a legfeljebb 500–600 betűs kivonatát pedig küldje el szeptember 15-ig a bolyaitarsasag@gmail.com e-mail címre!

A konferencia szervezőbizottsága fenntartja a jogot, hogy csak azokat az előadás-javaslatokat illessze a konferencia programjába, amelyek a beérkező kivonatok alapján a jelzett témakörhöz tartozónak bizonyulnak.

A konferencián elhangzott előadásokat önálló kötetben megjelentetjük. A részletes program összeállítása után a formai követelményeket megküldjük a résztvevőknek. A publikálásra előkészített szövegváltozatokat 2018. december 1-ig ugyancsak a fenti e-mail címre kérjük beküldeni.

A részletes programot további körleveleinkben ismertetjük.

A közelgő együttműködés reményében sikeres munkálkodást kívánunk!

 

Kolozsvár, 2018. június 18.

A konferencia szervezőbizottsága:

Dr. Soós Anna, rektorhelyettes

Dr. Gábor Csilla, a Bolyai Társaság elnöke

Dr. Péter István

Dr. Borbély Sándor

Dr. Berszán Lídia

Dr. Rüsz-Fogarasi Enikő

Dr. Veress Károly

Bilibók Renáta

MentésMásként pedagógia konferencia

A Bolyai Társaság szeretettel ajánlja mindenki figyelmébe a BBTE BTK Láthatatlan Kollégiuma által szervezett konferenciát.

A mentésMásként pedagógia konferencia célja, hogy lebontsuk a tévhiteket és másként mentsük el azokat a bevésődött gyakorlatokat, amelyek ellehetetlenítik egy demokratikus és funkcionális oktatási rendszer létrejöttét. Az áthallásos cím az oktatásban részt vevő minden gyermek bevonását célzó módszerek felkutatására is vonatkozik.

Az előadások, műhelyek és kerekasztal-beszélgetések során az oktatási rendszert érintő általános kérdéseket (pedagógusképzés, gyermekszegénység, szociális hátrány, inklúzió, rasszizmus, abúzus) egy-egy gyakorlati támponton, tanítási tapasztalaton, bevált módszeren keresztül közelítjük meg.

Program

Sajátos nevelési igényű gyermekek a romániai oktatásban
09:00-10:00 Nagy B. Szilárd: Diagnózisalapú fejlesztés. A hazai iskolai integráció dilemmái
10:00-11:30 Érzem, amit érzel – érzékenyítő workshop. Műhelyvezető: Ilyés Irén

11:30-11:45 Szünet

Elmélet és gyakorlat szociális hátrányra és inklúzióra
11:45-12:45 Gyermekvédelem és gyermekjogok – tévhitek és gyakorlat
12: 45-13:15 Szegénységszociológia: ok helyett okozat?
13:15-13:45 Harbula Hajnalka: Tapasztalati közösségek és az oktatáshoz való hozzáférés. A ROMEDIN projekt
13:45-14:15 Major Zsuzsa: „Állványozás” szociális és érzelmi tanulással

14:15-15:30 Ebédszünet

Gyermekjogok: elméletből gyakorlat
15:30-16:30 Juhász Bálint: Diákok és közélet – online-előadás
16:30-17:00 László Éva: A szexuális bántalmazás megelőzési lehetőségei az iskolában. „Csak, megkérem, a szexről és az erőszakról ne beszéljünk.”
17:00-17:45 A jogvédelemtől a jogérvényesítésig: mire jók a jogok? – beszélgetés diákokkal

17:45-18:00 Szünet

18:00-18:30 Jelelő Kórus előadása – Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája

18:30-20:00 A pedagógusképzés és az oktatási rendszer tabuiról – szakmai kerekasztal

Regisztrálj ITT június 6-ig:
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSd2c6Yt44kZUNDptoYgVcEiTtG1aoApfSoVsganCOzMmVhu_w/viewform

VBE: Ludányi Ágnes, Hadnagy József

A Virtuális Bolyai Egyetem következő előadását Ludányi Ágnes és Hadnagy József tartják.

Dr. Ludányi Ágnes: Veszélyes vagy biztonságos 21. század?
Az előadás a 21. századi veszélyeket és kihívásokat elemzi, különös tekintettel a megküzdés pszichológiai és társadalmi közösségi lehetőségeivel.

Dr. Hadnagy József: Kapcsolataink összekötnek vagy elválasztanak?
Az előadás az emberi kapcsolatokat elemzi. Azok törvényszerűségeire, jellemzőire mutat rá s közben a hallgató eldöntheti, hogy ezek mennyire kapcsolnak össze minket egy közösséggé, vagy éppen mennyire választanak el attól.

Időpont: 2018. május 22. (kedd), 18 óra

Helyszín: BBTE, Római Katolikus Teológia Kar díszterme, Szentegyház (Iuliu Maniu) u. 5.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Részletekért kövessék az előadás Facebook-eseményét: https://www.facebook.com/events/1655301601225651/

FRISSÍTÉS! Elmarad a május 8-ra tervezett VBE-előadás!

Tisztelt Érdeklődők!
Sajnálattal közöljük, hogy a május 8-ra tervezett beszélgetés elmarad! Kérjük, kövessék a Bolyai Társaság honlapját, Facebook-oldalát, mert az előadást remélhetőleg még a jelen tanév ideje alatt újraprogramáljuk!
Megértésüket köszönjük!

Virtuális Bolyai Egyetem: Nemes Gáspár – Keszeg Vilmos: Az Alzheimerről. A homo narrans és a disznarratív agy

Az Alzheimerről. A homo narrans és a disznarratív agy
Beszélgetőtársak:
dr. Nemes Gáspár, Heidelbergi Egyetem, Network Aging Research , Alzheimer-kutató
dr. Keszeg Vilmos, BBTE, néprajzkutató

A történet használata, az események történetben való érzékelése és megjelenítése az ember egyik legősibb habitusa. A történet változatos funkciókat tölt be. Szerepe van a világ megértésében és értelmezésében, az identitás építésében és kifejezésében, a mindennapi és a művészi kommunikációban, ugyanakkor a másként elérhetetlen világokba (múlt, fikció, lokális életvilágok, privát szféra) enged betekintést. A történetmondásnak koronként, társadalmanként sajátos szokásai és szabályai vannak.
A két előadó beszélgetése a narratív tevékenység kulturális gyakorlatát, valamint a narratív kompetencia diszfunkcióit, deficitjeit szembesíti. A megközelítés tehát két szempontot érvényesít: az antropológia, a narratológia, valamint az orvostudomány, az agykutatás nézőpontját.

Időpont: 2018. május 8. (kedd), 18 óra

Helyszín: Jókai (Napoca) u., 11. sz. (Történeti Intézet), Ferdinand terem

Áldott húsvéti ünnepeket kíván a Bolyai Társaság vezetősége!