I. fejezet. Általános rendelkezések
1. szakasz: A Bolyai Társaság (= Társaság) az 1924. évi 21. sz. törvény, az 1924. évi 772. szabályzat és az 1954. évi 31. sz. rendelet alapján jött létre, a Kolozsvári Bíróság 283/1990. sz. polgári végzése értelmében, és a 282/1990. sz. alatt került bejegyzésre a Kolozsvári Bíróságon vezetett Jogi Személyek Jegyzékébe.
Tekintettel a jogi személyekre vonatkozó rendelkezések módosulására, a jelen iratot a 2000.01.30-i 26. sz. kormányrendelet alapján fogadták el. A Társaság a jelen irat bejegyzése nyomán román jogi személyként mûködik a jelen Alapszabály értelmében és a hatályos törvényeknek megfelelõen.
2. szakasz: A Társaság magánjogi, nem nyereségorinetált, apolitikus, független, más jogi személynek alá nem rendelt jogi személy.
II. fejezet. A Társaság elnevezése, székhelye, idõtartama, felépítése
3. szakasz: A Társaság elnevezése: SOCIETATEA BOLYAI , magyarul: BOLYAI TÁRSASÁG.
4. szakasz: Bélyegzõje: Societatea Bolyai Társaság/Cluj Kolozsvár.
5. szakasz: A Társaság székhelye Kolozs (Cluj) megye, Kolozsvár (Cluj-Napoca), B-dul 21 Decembrie 1989 116 sz. alatt található.
6. szakasz: A Társaság mûködési idõtartama meghatározatlan.
7. szakasz: A kitûzött cél elérése érdekében a Társaság vidéki fiókszervezeteket nyithat a 2000.01.30-i 26. sz. kormányrendelet 13. sz. értelmében. Amennyiben egy minimum 20 fõs csoport fiókszervezetet kíván létrehozni, alapító kérvényt nyújt be, amelyrõl a Közgyûlés dönt.
III. fejezet. A Társaság célja és célkitûzései
8. szakasz: A Társaság célja:
– az önálló magyar felsõoktatási intézményrendszer megteremtésére irányuló jogos és megalapozott közösségi igények támogatása és képviselete, az állami tudományegyetem létrehozását is beleértve, valamint e cél törvényes úton történõ megvalósítási módjainak a feltárása.
9. szakasz: A fenti cél megvalósítása érdekében a Társaság a következõ tevékenységeket folytatja:
– hozzájárul a magyar tannyelvû felsõoktatás minõségi színvonalának és hatékonyságának növeléséhez, európai összefüggésekben, a meglévõ intézmények stratégiai és mûködési elvei összehangolása révén;
– háttérintézményként a Társaság képviseli és közvetíti az állami egyetemi oktatásban tevékenykedõ egyetemi oktatóknak és hallgatóknak pályázatok útján elnyerhetõ belföldi és külföldi támogatásokra irányuló jogos igényeit, s pénzügyi és anyagi tekintetben foglalkozik az elnyert pályázati támogatások kezelésével;
– hozzájárul a tehetségkutatás és -támogatás módozatainak feltárásához és tökéletesítéséhez;
– ösztöndíjakat ad, és általa ösztöndíjak biztosítása lehetséges;
– díjazási alapokat létesít és díjakat oszt ki a felsõoktatási tevékenységek elismerésére;
– a tevékenységeivel valamint a felsõoktatásban kifejtett tevékenységekkel kapcsolatos könyveket és más kiadványokat jelentet meg és terjeszt, tudományos kutatási programokat és pályázatokat támogat;
– együttmûködik a magyar egyetemi hallgatók szervezeteivel és a magyar közösség érdekeit képviselõ, a felsõoktatás terén mûködõ más szervezetekkel;
– hozzájárul a magyar felsõoktatásban végzettek didaktikai-módszertani felkészültségi színvonalának javításához;
– elõsegíti az egyetemi oktatók szakmai továbbképzését, hozzájárul a doktori programok résztvevõinek erkölcsi és anyagi támogatásához;
– szakmai konferenciákat szervez;
– könyvtárakat létesít és mûködtet, a felsõoktatást támogató elektronikus és informatikai szolgáltatásokat biztosít;
– figyelemmel követi a nemzetiségi politikát a fiatal szakemberek foglalkoztatásával kapcsolatos minenfajta megkülönböztetõ vagy korlátozó tendencia kiküszöbölése érdekében;
– a célkitûzéseivel kapcsolatos minden fontos kérdésben véleményt nyílvánít és továbbítja ezt a döntéshozó fórumokhoz;
– gondozza és népszerûsíti a névadó személyiségek emlékét.
IV. fejezet. A társaság vagyona és jövedelme
10. szakasz: A Társaság jelenlegi vagyona 454.978 új lej, a jóváhagyott mérleg értelmében.
A vagyon növelhetõ:
– belföldi vagy külföldi természetes és jogi személyektõl származó adományok és hagyatékok, anyagi és pénzbeni támogatások, ingó és ingatlan javak által;
– kereskedelmi társaságok, alapítványok, szervezetek, egysületek stb. által felajánlott támogatásokkal;
– a Társaság által az érvényes jogszabályok tiszteletben tartásával kifejtett gazdasági tevékenységekbõl (termelés, szolgáltatások, stb.) származó jövedelmekkel.
A Társaság mint magánjogi személy, kereskedelmi társaságokat hozhat létre a 2000. évi 26. sz. kormányrendelet 47. sz. értelmében. A kereskedelmi társaságok tevékenységébõl származó osztalékok, amennyiben azok nem kerülnek újboli befektetésre az adott társaságon belül, kötelezõ módon a Társaság céljainak megfelelõen használhatók fel. A Társaság más közvetlen, járulékos jellegû gazdasági tevékenységeket is folytathat, melyek szoros kapcsolatban állnak a fõ célkitûzésével.
11. szakasz: A Társaság tevékenységeihez szükséges pénzalapokat tagsági díjakból, támogatásokból, adományokból, a központi és helyi állami szervektõl nyert segélyekbõl, könyvek, folyóiratok kiadásából, illetve más törvényes pénzforrásokból biztosítják. A Társaság pénzeszközeinek és anyagi javainak kezelése az ügyviteli titkárság feladatkörébe tartozik. Egy jogi személyiséggel rendelkezõ fiókszervezet anyagi javainak kezeléséért a fiókszervezet elnöksége felel.
12. szakasz: A tagsági díj nagyságát a Közgyûlés szabja meg.
13. szakasz: A fiókszervezetek hozzájárulnak a Társaság központi tevékenységeinek finanszírozásához. Az egyes fiókszervezetek hozzájárulási hányadát kétévente a Közgyûlés határozza meg.
V. fejezet. A Társaság tagsága; a tagok jogai és kötelezettségei
14. szakasz: A Bolyai Társaság tagja lehet bármely személy, aki egyetért ennek a társaságnak a célkitûzéseivel és mûködését támogatja. Ajánlatos, hogy azok, akik igénybe veszik a Társaság szolgáltatásait belépjenek a tagjai sorába.
Az egyetemi hallgatók szervezetei képviselõik által vesznek részt a Társaság tevékenységében.
A Bolyai Társaság tagjai belépési nyilatkozatot vagy a tagsági minõségüket igazoló nyilatkozatot írnak alá és tagdíjat fizetnek. A Közgyülés évente megszabja a tagdíj összegét.
Ott ahol ezt igénylik és lézetik egy megfelelõ szervezeti keret, a tagok területi vagy intézményi fiókszervezetekbe társulhatnak. A helyi jellegû kérdések megoldásában a fiókszervezetek széleskörû önállósággal rendelkeznek.
15. szakasz: A tagok jogai:
– részt vehetnek a Társaság bárminemû tevékenységében;
– a Társaság tagjaiként léphetnek fel belföldön és külföldön, s felhatalmazás alapján képviselhetik a Társaságot;
– javaslatokta nyújthatnak be és jelölteket állíthatnak a vezetõ tisztségekre;
– vezetõi tisztségeket tölthetnek be;
– igénybe vehetik a Társaság szolgáltatásait és pályázatokat nyújthatnak be a Társaság közvetítésével;
– tájékoztatást kaphatnak elektronikus vagy postai úton a Társaság mûködésérõl, az aktuális és betervezett tevékenységekrõl;
– megválaszthatják a Társaság különbözõ szerveit;
– részt vehetnek a Társaság által szervezett minden tevékenységben helyi és országos szinten;
– látogathatják a Társaság székhelyét és könyvtárát;
– kedvezményes áron juthatnak hozzá a Társaság kiadványaihoz.
A Társaság tiszteletbeli tagja lehet bármely román vagy külföldi állampolgár, aki kiemelkedõ tudományos teljesítményeket ért el, illetve értékes hozzájárulásai vannak a Társaság célkitûzései megvalósításához. A tiszteletbeli tagokat a Közgyûlés választja meg. A tiszteletbeli tagok mentesülnek a tagdíj befizetésétõl.
16. szakasz: A tagok kötelezettségei:
– tartsák tiszteletben a Társaság Alapszabályát;
– ne okozzanak a Társaságnak anyagi, erkölcsi vagy más természetû károkat;
– fizessék be a tagdíjat;
– vegyenek részt aktívan a Társaság által szervezett tevékenységekben.
VI. fejezet. A tagsági minõség megszûnése
17. szakasz: A tagsági minõség megszûnik elhalálozás esetén, a tag saját kezdeményezésébõl kifolyólag (visszalépés), vagy a tagok sorából való kizárással. A kizárásról a vezetõ tanács dönthet, amennyiben az illetõ személy bûncselekményt követett el, vagy szándékosan károkat okoz a Társaságnak. A kizárási határozat, a kiértesítéstõl számított 15 napon belül a Közgyûlés elõtt megfellebezhetõ. A Közgyûlés az írásos fellebezés benyújtását követõ elsõ ülésén határozatot hoz.
A tagsági minõségét elveszíti minden olyan személy, aki két egymást követõ évben nem fizeti be a tagdíjat; elõzõleg azonban írásbeli figyelmeztetést kell kapnia arról, hogy a kézbesítéstõl számított egy hónapon belül rendezze az elmaradt összeg befizetését.
VII. fejezet. A társaság vezetõ és ellenõrzõ szervei
18. szakasz: A Társaság szervei a következõk:
a. Közgyûlés;
b. Vezetõ Tanács;
c. Számvizsgáló Bizottság.
19. szakasz: A Közgyûlés jogköre:
– a Társaság stratégiájának és általános célkitûzéseinek meghatározása;
– a költségvetés és a könyvviteli mérleg jóváhagyása;
– a Vezetõ Tanács tagjainak megválasztása és felmentése (titkos szavazással);
– a Számvizsgáló Bizottság tagjainak megválasztása és felmentése;
– fiókszervezetek létesítése;
– az Elnökség és a Számvizsgáló Bizottság által összeállított tevékenységi és pénzügyi beszámolók megvitatása és jóváhagyása;
– a tagdíj megszabása;
– az alapító okirat és az Alapszabály módosítása (a szavazatok 2/3-os többségével hozott határozatok útján);
– a Társaság feloszlatása és felszámolása, a felszámolás után fennmaradt javak rendeltetésének megállapítása;
– bármely más, a törvény vagy az Alapszabály által elõírt jogkör.
A Közgyûlés évente legalább egyszer ülésezik (de rendkívüli esetekben is összehívható), és állandó ellenõrzési joga van a 18. szakasz b. és c. pontjában megjelölt szervek felett. A Közgyûlést a közvetlenül részt vevõ tagok összessége alkotja, valamint a fiókszervezetek és a felsõoktatási intézmények meghatározatlan számú (de legalább egy) képviselõi. A Közgyûlés határozatképes, amennyiben a fiókszervezetek képviselõi közül legalább fele+1 jelen van. Amennyiben a Közgyûlés határozatképtelen, az Elnökség (leghamarabb egy óra múlva) újból összehívhatja, s ebben az esetben a jelenlevõk számától függetlenül határozatképes lesz.
A Közgyûlés határozatait a szavazatok egyszerû többségével hozza.
20. szakasz: A Közgyûlés két ülése között a Társaság tevékenységét 9 tagú Vezetõ Tanács vezeti, melybõl 7 tagot a Közgyûlés választ meg négy évre, 2 tag pedig az egyetemi hallgatók szervezeteit képviseli. A megbízatásuk lejártával a Vezetõ Tanács tagjai újraválaszthatók.
A Vezetõ Tanács határozatképes, amennyiben tagjai fele+1 létszámban jelen vannak az ülésen. Határozatait a szavazatok egyszerû többségével hozza.
A Vezetõ Tanács biztosítja a Közgyûlés határozatai életbe léptetését.
A Vezetõ Tanács havonta legalább egyszer ülésezik, de rendkívüli módon is összehívható, valahányszor ez szükséges.
A Vezetõ Tanácsot a Társaság elnöke hívja össze, vagy, ennek akadályoztatása esetén, valamelyik alelnöke.
A Vezetõ Tanács üléseit az elnök vezeti, vagy, távollétében, az alelnökök egyike.
A Vezetõ Tanács a maga jogkörében:
– a Közgyûlés elé terjeszti az elõzõ tevékenységi idõszakra, a költségvetésre, a könyvviteli mérlegre vonatkozó beszámolót és a Társaság tevékenységi tervét;
– meghatározza a Társaság pénzforrásaival és anyagi javaival való gazdálkodás elveit, javaslatot tesz a költségvetés összeállítási módjára;
– operatív döntéseket hoz;
– versenyvizsgákat szervez a Társaság ügyviteli titkárságán létesített állások betöltésére;
– jogi megállapodásokat köt a Társaság számára és nevében; a Társaságot az állam és harmadik személy elõtt a Vezetõ Tanács elnöke képviseli. Távollétében erre a feladatra az alelnökök egyike is kijelölhetõ;
– jóváhagyja a Társaság szervezeti felépítését és személyzeti politikáját;
– eleget tesz az Alapszabályban elõírt minden más jogkörnek.
21. szakasz: A Vezetõ Tanács tagjai közül megválasztja (négy évre) a Társaság Elnökségét, melyet az elnök, 2 alelnök és a titkár alkot.
Az Elnökség jogköre és feladatai:
– a Közgyûlés megszervezése és összehívása;
– a Társaságot az elnök képviseli a belföldi és külföldi fórumokon; az alelnökök és a titkár felhatalmazás alapján láthatják el ezt a szerepkört;
– a Vezetõ Tanács ülései között az elnök operatív döntéseket hoz (a lehetõségek függvényében az alelnökökkel is tanácskozva), azzal a kikötéssel, hogy kikéri a Vezetõ Tanács utólagos beleegyezését;
– a titkár szervezi a Társaságnak a közélettel és a médiával fenntartott kapcsolatait.
22. szakasz: Az ügyviteli problémák megoldása céljából a vezetõség irodavezetõt, titkárt, pénztárost, könyvelõt, könyvtárost, stb. alkalmazhat.
A Bolyai Társaság ügyviteli titkársága a Vezetõ Tanács által szerzõdés alapján alkalmazott személyzetbõl áll. Az ügyviteli titkárság ügyviteli feladatköröket lát el a Társaság elnöke (a felhatalmazott alelnöke) és titkára irányításával.
23. szakasz: A Társaság belsõ pénzügyi ellenõrzését a Számvizsgáló Bizottság biztosítja. A 3 tagú Számvizsgáló Bizottságot a Közgyûlés négy évre választja meg egyszerû szavazattöbbséggel. A Számvizsgáló Bizottság a jogkörének megvalósítása során:
– ellenõrzi a Társaság vagyonának kezelését;
– beszámolókat állít össze és terjeszt a Közgyûlés elé;
– részt vehet a Vezetõ Tanács ülésein, szavazati jog nélkül;
– betölt minden más jogkört, amelyet az Alapszabály és a Közgyûlés határoz meg számára.
Ténymegállapításairól a Számvizsgáló Bizottság idõszakosan tájékoztatja az Elnökséget, s jelentést terjeszt ezekrõl a Közgyûlés elé.
A Számvizsgáló Bizottság tagjai nem tölthetnek be más tisztséget a Társaságon belül. A Számvizsgáló Bizottság tagjai részt vehetnek a Vezetõ Tanács ülésein, szavazati jog nélkül. A Számvizsgáló Bizottság mûködésének anyagi hátterét a Társaság Elnöksége biztosítja.
24. szakasz: A Közgyûlés tiszteletbeli elnök címet adományozhat a volt elnöknek, az országos elnöki szerepkör betöltése idején elért eredmények elismeréseképpen. A tiszteletbeli elnök tagja lehet a Társaság Vezetõ Tanácsának, konzultatív szavazati joggal.
VIII. fejezet. Záró rendelkezések
25. szakasz: A Társaság elveszíti jogi személyiségét a következõ esetekben:
– jog szerint, amikor
· a célját megvalósította;
· a célja már nem valósítható meg;
· a Közgyûlés vagy a Vezetõ Tanács már nem hívható össze az Alapszabálynak megfelelõen, s amennyiben ez a helyzet az összehívási kötelezettség idõpontjától számított egy évnél tovább tart;
– a bírósági szervek határozata alapján, amikor a Társaság fizetésképtelenné válik;
– a Közgyûlés határozata alapján.
26. szakasz: A Közgyûlés határozata alapján történõ feloszlatás esetén a Társaság vagyonának a felszámolása a Közgyûlés által kinevezett felszámolók által történik.
A felszámolók kinevezésével egyidejûleg a vezetõ szervek megbízása megszûnik.
A társaság feloszlatása és felszámolása a 2000.01.30-i 26. sz. kormányrendelet értelmében történik.
Feloszlatás esetén a romániai magyar történelmi egyházak képviselõibõl alakult bizottság dönt a Bolyai Társaság pénzeszközeinek és anyagi javainak a romániai magyar felsõoktatás érdekében történõ felhasználási formáiról és módozatairól. A Társaság feloszlatását elhatározó Közgyûlés a Társaság vagyonára vonatkozólag is határozatot hoz.
Összeállították a Bolyai Társaság tagjai, jogilag megszerkesztette és igazolta Somai László József ügyvéd, 6 példányban, melyek közül 5 példányt a fél rendelkezésére bocsátott ki.
Az igazolási jegyzõkönyv száma: 36/2005.09.25.
Az új Alapszabály elfogadásáról és a módosítások bejegyzésérõl az Egyesületek és Alapítványok Jegyzékébe a Kolozsvári Bíróság döntött a 2005. október 12-i nyilvános ülésen.